Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Budatintól Likaváig
zonton pihenő felhők színével és örökre feledhetetlenné teszik az itt nyert benyomásokat * A vár történetét a XII. századnál régibb időbe nem 1 tudjuk viszszaviezetni. Pedig, hogy ezt a természetnyújtotta elsőrendű védelmi helyet 'már az ősidőkben élő népek lis kihasználták', arról a vár közvetlen környékén lelt 'kő és bronzkori 'tárgyak tanuskoidinak. Elsői okleveés nyomát IV. Bé.'a király 1267-ben kelt ítéleti eve lében találjuk, melyben a birtokért ^viaskodó Péter comes, ennek testvérei : Othoiuch és Mikru, valamint Detre ispán fiai között tett igazságot. A III. Endre halála után beállott zavarokban, Donch, vagy Do-4 mokos mester, a híres Zólyom-liptói főispán, Róbert Károly rendíthetetlen híve szerezte meg. Méltó jutalom volt ez azokért a nagy szolgálatokért, melyeket ura-királya érdekei védelmében, Bazarád oláh vajdával, majd Csák Mátéval szemben tanúsított. 1322-ben királyi vár, melyben Lampert mester látja el a várnanagyi tisztet, kormányozván egyszersmind az akkor még jórészt lakatlan vármegyét is* mint annak főispánja. Egy 1335-ben kelt oklevél, Ipoly körmöczi kamarai gróf birtokába, juttatja a várat s a hozzátartozó 'uradálmat. Ez az ido az, mikor á vár kilép a homályból, új köntöst nyer, megnagyobbodik, megszépül, hadászati jelentőségében fokozódik. Nagy Lajos király megszereti. Ettől kiezdve különös 'gondoskodásának és bőkezűségének tárgya. Kázmér, kengyel királlyal és a lengyel főurakkal nem egy alkalommal időzött, mulatott, fejedelmileg berendezett falai között. A Lengyelországból behívott és Lajos király jáltal a magyar nemesek sorába emelt várjobbágyokkal ekkor népesül be, fő'eg a megye déli része, hol a kiirtott őserdők helyén virágzó telepek létesültek.. Ebből az időből, az árvái király» birtokok ispánjai közül Kathy Istvárí (1355), Bebek György (Í378), Perényi Péter ((1382), Orownic Tódor (1386) és llsvay Ljeustách (1392) neveit őrizték meg az oklevelek. Az árvái várban őrzött időviselt oklevelek tanúsága szerint, 1409bjen Garai Miklós náídbré a vár. Azé a Garaié, akinek nevéjtíől, dicsőségétől harglos volt .akkortájt nemcsak a magyar föld., hanemBurópa fiejedélmi udvarai is. Zsigmond király :afatt a délvidéki harcok hőge. Dalmácia visszafoglalója. Nikápoly ostromlója. Zsigmond bbj do sásaim a k hű Ikisérőjje, Mint a király legkedvesebb híve, ott van Aachenben, Borbála királyné koronázásán. Konstanzban, a híres valláskiegyenlítő zsinaton. Diplomáciai tárgyalásokat folytat az angol, lengyel, arragoniai, cseh, francia udvarokkal. Idehaza inádor, csaknem királyi hatalmat gyakorló főúr,. . . szóval korának nincs nálánál sokoldalúbb fia. Hogy ilyen óriási elfoglaltság mellett vajmi kevés időt tölthetett a Budától, sőt minden kultúrától távol eső árvái várban, az kézenfekvő. D,e a dicsősége, alkotni tudása ide is kisugárzott. Birtoklása hosszú éveiben, a vár épült, bővült. Az uradalom népesült. Gazdagodott. Az őserdőbe egyre több irtás-folt került. Egyre több falu létesült. Utak vezettek át a rengetegén. Minden és mindenki érezte, hogy hatalmas, tevékeny úré a birtok. — 266 — 10
