Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Budatintól Likaváig

ijesztő magányához, halálos csendjéhez, sötét üregü, százszemü romjaihoz fűztek a múló századok. Ez a vár az utolsó őrszem a trencséni területen. Pár kilométerrel följebb, a turóci határ százados fenyői köszöntenek és mikor vonatunk visszhangos sikongással befúrja magát a ruft ka i alagútba, már Turóc földjén járunk. Ruttkán alul, a Trencsén és Turóc közötti határvonal a Vág legvadregényesébb völgyrészlete. Előttünk, mögöttünk, jobbról-balról, égbemeredő hegyormok. Fölöttünk a felhőtlen ég. Alattunk a zuhogó Vág, melynek irigy habjai elfoglalják az egész völgyet. A Sztrecsén i szorosban vagyunk. A Vág legveszélyesebb pontján. A tutajosok vaskapujában. A szoros kialakulása mutatja, hogy valaha, az ismeretlen ősidőkben, évmilliók hosszú sora előtt, a Veterna-Hola és a Kis-Fátra egy öszszefüggő hegyfal volt, s nyugati határát alkotta annak a hatalmas belső tónak, mely hajdan a Vág és (Turóc medencéje helyén terült és fölfogta a Tátrából, Fátrából feléje ömlő vizeket. Teljesen azonos titáni munkával, mint ahogy a Duna az egymást követő geologiai idők folyamán kiformálta a Pilisi és Börzsönyi-hegység közötti úgynevezett Visegrádi-szorost; a fentemlített hegylánc átmetszésével s az erózió további gigantikus munkájával úgy alakította ki a Vág is a Sztrecséni-szurdbkvölgyet, Imely azonban még a kialakulás: kezdetén van és évszázezréknek kell elmúlnia, míg a víz sodra kimarja, elkoptatja, elszállítja a medrében levő sziklatömböket és kiszélesíti a szorost. , A körülbelül 10 kilométer hosszú szurdokvölgy két szélén, közvetlenül a Trencsén-turóc i határon, meredek hegyfalakban szakad le egyfelől a Veterna-Hola északi-, másfelől a Kriván-Fátra nyugati kiágazása és bejárata fölött, mintha őrséget állanának, ott hasogatja á fellegeket az 1363 méteres Mincsol s az 1468 méternyire tarajosojd'ó Szuchy. „ j , i Alig lépi át a Vág a trencséni határt, a rendkívül kemény gránitfaíak mintegy öt kilométeres hurkot formálni kényszerítik a folyót s ezen a helyen a szoros is olyan szűk, hogy a vaspályának a kengyelnyakat átmetsző alagutat kellett fúrni, az országútat pedig 415 méternyire emelni a Vág szintje fölé. A szoros közepén a meder mindössze 15—16 méter széles, dé még ebből is hatalmas, a rohanó víztől élesre mart sziklatömbök állnak ki, melyek rendkívül veszélyessé teszik a tutajokkal való átkelést. Jártátok-e valaha Turóc földjét? Ezt az anyagiakban szegény, de természeti szépségekben dúsgazdag földet? A száguldó vonat ablakából láttátok-e sárgászöld barázdált mezőit, zabtermő téréit, parányi falvacskáit és a száguldó vonattal versenytfutni látszó hegyóriások zúgó fenyveit? Hallgattátok-e a Rjeka mérföldékre elhalló bömbölését? BáInultátok-e a víziesések fátyolszerü ködét, a napsugár játékát: táncoló szivárványait? Ha jártátok, láttátok és édes érzésekkel telt meg a szívetek; sárgás— 255 — 10