Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Trncséntől Nagybitsségig

történelemnek. Tanulmányait Itáliában végezte. A papi pályán gyorsar> -emelkedett. Már csaknem negyed századig volt nyitrai püspök, mikor Kosztka Miklós leányának, Borbálának szépsége annyira elcsavarta a fejét, hogy 1557-ben lemondott püspöki méltóságáról, lutheránussá lett és öregedő fejjel visszavonult turbékolni a bittsei várba. A hagyomány ugyan azt tartja, hogy Thurzó u rami a nősülés dacára is megmaradt püspöki stallumában, mert pápai bullával dispenzáltatott a nőtlenség kötelme alól, ez azonban nem' valószínű. Borbála asszony csakhamar magára hagyta a szerelmes püspököt. Alig egy évre a lakodálom után leszállt a bittsei sírboltba, nagyr fájdalmat hagyva maga után. Ferenc úr, kinek mindén áron fiutódról kellett gondoskodni, hogy legyen kinek örökölni a fejedélmivé növekedett Thurzó vagyont, csakhamar vigasztalódott. Üj asszony után nézett. Talált is egy-kettőre. A szigetvári hősnek, Zrínyi Miklósnak Katalin nevü lányát vette feleségül, kitől 1567-ben György nevü fia született. A hagyomány szerint Thurzó; Ferenc ezen való nagy örömében építtette át teljesen a bittsei várat. Az átépítést a főkapu fölötti márványtábla kopott szög'betüi ilyképen adják tudtára az utókornak: ...»Sub auspiciis pii invictique Caesaris Maximiliani electí roma— nor. Imperators ac Germaniae Hungáriáé, Bohemiae Regis Thursó de Bethlenfalva sumtibus propriis hoc opus a fundamentó fieri curavit erexitque anno Domini 1571.« Thurzó György, korának egyik legkimagaslóbb főurává nőtte ki magát. Az óriási vagyon mellett különös lelki képességekkel is megáldotta a sors. Pályája gyorsan ívelt fölfelé. 1590-ben Pálffy Miklós komáromi várparancsnok bizalmas embere. 1593-ban Fehérvárnál küzd

! a török ellen. 1599-ben Rudolf király főpohárnoka. 1605-ben a Bocskayval megindult béketárgyalások vezetője. Nagy szerepet vitt a bécsi béke megkötésénél is. 1609-ben a pozsonyi országgyűlés nádorrá választotta. Birtokai közül Bittsét szerette legjobban. Ö tette országos hírűvé. Itt is halt meg 1616-ban, Szentkarácsony előtt egy nappal. Halálával a bittsei uradalmat Imre nevű fia örökölte. Ez 1618-ban Nyáry Krisztinát, bedeghi Nyáry Pál főispán leányát vette feleségül, de a házasság nem volt tartós, mert Imre úr 1621-ben már meg'halt, felesége pedig pár évig tartó víg özvegység után 1624-ben Esterházy Miklóshoz, a későbbi nádorhoz ment nőül. Kezével a bittsei és hricsói uradalom azzal a kötelezettséggel szállt Esterházyra, hogy Imre leá-« nyainak örökrészét készpénzben tartozik kifizetni. A XIX. század elején Esterházy Antal Pál herceg, a dúsgazdag

1 Popper családnak adta el Bittsét. Az ő leszármazói bírják ma iis. Hogy milyen volt Bittse az átépítés előtt, arról följegyzés -nemi maradt. De annál inkább ismerjük a mait, mely jelentéktelen átalakítással immár 365 év óta áll eredeti alakjában. Szabálytalan négyszögletű épülettömb. Mindegyik sarkán egyegy alacsony, kerek torony áll. Termei ékjes faragványokkal, kopott freskókkal vannak díszítve. Emeleti folyosóját díszes oszlopok tartják — 244 — 10