Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Trncséntől Nagybitsségig

A irencséni Csákok legismertebb alakja Máté, e néven ötödik. A 'híres Péter nádor fia, ki III. Endre alatt mint királyi főlovászmester/ majd nádori spán, még hű támasza a koronának, dé III. Endre ha-4 lála után teljes erejével veti magát a királyválasztó pártharcokba s mint Róbert Károly egyik legengesztelhetetlenebb és leghatalmasabb ellenfele, csaknem 20 éven át teszi kétségessé annak uralmát. Hazai történelmünk és a néphagyomány, mint a XIII—XIV. század legerőszakosabb, legkegyétfenebb, a magáén kívül minden más hatalmat elnyomó, jobbágynyomorító, országháborító, királyi jogokat gyakorló, . hadsereget tartó, külön pénzt verő, senkitől nem rettegő; főurát emlegetik. Átka a vidéknek. De ő maga is átkozott. Gentilis pápai legátus 1311-ben, Pozsonyban mondja ki reá és híveire az egyházi tákot. Nem törődik vele. Sőt most már az addig kímélt egyházi birtokok és személyek ellen fordul és azokon tölti ki bosszúját. Ám a szerencse kereke, habár lassan is, fordul. A kényúr hatalma csökken, Egyik vára a másik után kerül a királyi hadak kezérel Régi hívei elhagyják. Aztán jön a rozgonyi csata, mely fordulópontot jelent életében. Az oligarcha és király, a nemzet jobb része is a/ Csákhoz szító főurak között ugyan még sokáig tart a viaskodás, dé, 1321-bén Csák Máté halálával, szinte egy csapásra változik meg a helyzet és elül az évtizedes küzdelem. A vár tövében egyre népesülő város a gyakori királyi adományok folytán gyarapszik, gazdagszik. Róbert Károlynak egy 1314-ből .fennmaradt oklevele szerint, ^polgárai árúmegállító jogot nyernek!. Maga a vár új faliakkal, tornyokkal, víziárkokkaí erősödik. Szépül. Bővül. Királyok, főurak kedvelt mulatóhelyévé lesz. 1335-ben, Szent Borbála napján, Róbert Károly közvetítése mellett itt kötöttek egymással egyezséget János cseh és Kázmér fengyeí király. Nagy Lajos többször időzött falai között. Egy ilyen alkalommal ajándékozta meg a várost (1344) azzal a remek szentségtartóval, mely mint a középkori ötvös művészet egyik legtökéletesebb alkotása, még ma is féltve őrzött kincse a vár alatti plébánia-templomnak. Stibor ebben az időben élte hatalmának, népszerűségének 'virágkorát. Valósággal fürdött a királyi kegyben. Igaz, rá is szolgált erre, mert még Lajos koráiban tüntette ki magát a velencésekkel folytatott hadjáratokban, majd ennek halála után ő vezetett sikeres hadjáratot Semovitz mazoviai herceg ellen, kitől elfoglalta Kujaviát és Lancicot, melyeknek aztán kormányzójuk lett. A délvidéki hörvát lázadások idején, bár keserves fogság árán ő vezetett sikeres hadjáratot Horvát-, Dalmát- és Bolgárországokba, Moldvába, majd Boszniába. Segített kiszabadítani a magyar főurak által fogságba ejtett Zsigmond királyt, értékes diplomáciai szolgálatokat tett, bé k eb írót szerepet töltött be; szóval egyik legtevékenyebb főura volt az országnak. 1395—1402-ben erdélyi vajda. 1408-ban a Zsigmond' által alapított Sárkány rend vitéze, Nyitra, Pozsony, Trencsénmegyékberv körülbelül 15 vár és számtalan falu ura. Hatalma tetőpontján, 1414-ben halt meg s holttestét a krakói Szent Katalin egyház egyik kápolnájában temették el. ! / • Birtokait fia, a föntebb már említett II. Stibor örökölte. De ez a roppant vagyonnal nem örökölte egyszersmind az apja jó természetét,, emberszeretetét, szelid lelkét s az egyház iránti nagy tiszteletét. Az ja — 229 — 10