Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Utazás Dévénytől Beczkóig

a városban nagy számban élő zsidóság rituális szokásai gyakorlásához' keresztény gyermekek vérét vette. A vád' futótűzként terjedt el. Hitelre talá't. Tanúk akadtak, kík mindent láttak, mindent tudtak. A vádlottak haszía an tagadtak, a kassai hóhér a kínvallatás szörnyű kegyetlenségével vette ki belőlük a beismerő vallomásokat, mire a város főterén fölállított máglyákon 12 férfit és 2 nőt elégettek. 1547-ben I. Ferdinánd országgyűlést tartott falai között. 1578-ban Telegdy Miklós érseki helytartó itt állíttatta föl Magyarországon az el-» ső katholikus nyomdát, meiy latin, magyar, német és tót nyelven számtalan hittani munkát, akadémiai értekezést, vitairatot és iskoiai kézikönyvet adott ki. Ebben a nyomdában jelentek meg Telegdy Miklós és Pázmány Péiier munkái is. 1615-ben II. Mátyás és Bethlen Gábor kötöttek megegyezést falail között, mellyel az ausztriai császári ház elismerte a:z, erdélyi fejedelemség függetlenségét. 1619-ben alapította Pázmány Péter a Nemes ifjak nevelőintézetét, a Pazmaneumot, melyet egyetemi rangra emelt. Ezt az egyetemet Mária Terézia 1777-ben Budára, II. József pedig Pestre helyezte át. Az 1848—49-iki szabadságharc folyamán Simunich osztrák tábornok 1848 dec. 14.-én, határában verte meg Guyon honvédéit. Nagyszombatból a Vág völgyében fekvő Gal góc o t keressük föl. Tájképilieg is nagyszerű vidék. A Vág 6—7 kilométer széles síksága itt a jobbparton húzódik, míg balpartjái az Innovec-hegység déli kiágazásai szegik. Ha az ember megáll a város fölötti magaslaton, szemben találja magát a Vág dúsan termő színpompás alluviális síkjával, melybe mély medret vájt a rohanó folyó. Ha megfordul, szemben találja magát a lépcsőzetesen emelkedő Innovée hegység egymást tetejező láncával, mely Galgóc fölött még csak 300 méter, de aztán fokozatosan 750 mérter magasságig emelkedik. A hegység és a vágmedér között a környező kertek és erdőcskék tarkalombu keretéből látja elővillanni a városka* házsorait, százados templomait, évezredes várának egyetlen megmaradt emlékét, a Lehe'-tornyot s valamennyinek koronájaként az Erdődyek várszerű kastélyát, mélyet műkincseinek gazdagsága Nagymagyarország egyik leghíresebb főúri kastélyává avatott. A Kr. u. századokban, mikor még a kvádbk lakták a vidéket, két nagyobb megerősített telep feküdt a Vág mentén: egyik a mai Trencsén helyén állott Lauguritio, a másik a mai Galgóc helyén állott Gal»gucy. III. Béla király jegyzője, Adorján, a honfoglaló magyarok tetteiről írott krónikájában (XXXVII. fej.) írja, hogy akkor már meglevő, erős várát a Nyitra és Vág völgyében előnyomuló Szoárd, Kaducsa és Huba csapatai fogla.ták el s neve azóta állandóan ott szerepei a magyar történelem lapjain. A mai kastély egy terjedelmes platón áll, honnan elragadó kilá~ tás nyílik a Vág völgyére. Legrégibb része a kastély jobbszárnya. Ebben van a várkápolna is, melynek szárnyasoltára a XV. századból való műremek. A kastély ielső emeletén a műpártolásban szinte utolérhetetlen Erdődyiek múzeuma, családi kincstára és nagyértékü könyvtára van el-, helyezve. A történelmi becsű emlékek: műtárgyak, ötvösművek, antik és modern festmények, bibliográfiái ritkaságok olyan tömege van itt felhalmozva, hogy az ember szinte belekábul nézésükbe s nem tudja, hogy közülök melyiknek Ítélje az elsőséget. — 220 — 10