Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

lassan elhagyták. Rideg, szűk várszobáikból leköltöztek a várak alatt épített kényelmes kastélyokba. Az ősi kőfészkeket bomlani, pusztulni! engedték. Kikezdte őket az idő. Fölperzselte a villámcsapás. Szertehullott köveiket, faragiváfnyaikat, hajlékaik, te'mpíomaik építésére széthord'ta az újnemzédék. Igy aztán lassan elmúltak. Rozoga faltömegekké váltak'. De történeteik értékes, sőt nélkülözhetetlen mozaikdarabjai maradtak a nemzet történetének s ezért szükséges, hogy tovább is foglalkozzunk velők. Munkánk folyamán föl fogjuk keresni e várak legtöbbjét, hogy ott, a romfalak

1 között, stílszerű keretben hallgassuk meg a népképzelet bűvös-bájíos regéivel olykor kiszínezett történeteiket és szertehullt köveikből megkíséreljük képzeletünkben olyanokká építeni föl

f őket, mint amilyenek virágkorúkban voltak. Sírboltjaik mélyéből, haló poraikból fogjuk egykor híres tündöklő nevű, országsorsot intéző, áldott emlékű, vagy gonoszságaik miatt ezerszer megátkozott, nyughelyükből kiforgatott birtokosaikat, agyonüldözött jobbágyaikat föl-t idézni, hogy velők mondassuk el a saját és ama kór történetét, mely-f nek egykor szereplői voltak s amelynek sokszor olyan különös epi-i zódjai, lélektani megnyilatkozásai vannak, hogy azokat meg semf tudja érteni a Ma embere. Felvidékünk hajdani 510 várából ma mindössze 63 az ép, 25 részben lakható. 130-cai többé-kevésbbé végzett az idő- De ezeken kívül 213 olyan várunk is van, helyesebben volt, melyek egykori létezését a szurágott okiratokon kívül nem bizonyítja mi sem. Voltak. Elmúltak. Egykori hírükkel, hatalmukkal végkép megsemmisültek. * Alábbiakban megyék szerint csoportosítva fogjuk közölni elsősorban a Felvidék azon földműveit, melyek nyomait még nem gyalulta simára az idő, majd fölsoroljuk a ma is lakható, részben lakható és romokba roskadt várainkat. A teljesen elpusztult s ma már csak okmányokban vagy hagyományokban élők hosszú sorát, ezúttal mellőzzük. 1. Ösí föl d mű vak: Pozsonymegyében: Molpir. N y i t r a im* e g y é b e n : Nahács; Zsibrica, Kopcsány, Kosztolna, Impasse, Nádas, Pusz^avesz, Kosztolány. Sempte, Szolgagyőr. Esztergommegye: északi részében: Kémén d, Nagy-ÖIved

1. B a r s m e g y é b e n : Garam-Szőllős. H o n t m e g y é b e n : Palojta, Ipoly-Szakállas, Baráti, Vinár. Nógrádimegyében: Ó-Bást, Piliny, Rád, Somos-Ujfalu, Szakái, Szécsény. Zólyommegyében: Gyetva, Korhát, Szalatna. Tú r ó c m e g y é b e n : Priekopa, Visehrád. Árvamegyében: Felső-Kubin, Nyizsnya. Li i p t ó m; e g y é be n: Belanszkó, Bessenyőfalva, Bobra, Csorba, Fe-r hérpatak, Szlécs, Hosszúrét, Rohácska, Likava, Ľubochňa, Jalóc, Kelecsény, Komjáthna, Plostyin, Potomya, Vikolinec, Zsjarec. Sárosmegyében. Nagy-Sza'ók, Brusovce. — 204 — 10