Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
Kik építették? nem tudjuk. Kik védték, támadták'? Az ősi hagyománnyok nem 1 őrizték (meg. Némelyik bolygatatlan oldalából jkő, bronzeszközöket emeltek ki s hogy e földműveket birtokba vették a kéísőbbi évezreH dekben itt élt népek lis, azt a bronzot követő művelődési korszak' émlékei: időtől mart vastárgyai igazolják. Igy ez utóbbiak között van-f nak kvád, kotin, szarmatajazig, thrák, longobard, hun, avar, morva-i szláv földművek, de hogy alapjában melyik átvonuló n.ép hagyta hátra kezenyomát, kultúrájának szétporló maradványait, csontjait, azt nem tudjuk pontosan megállapítani. Ilyen ősi földművek: pogányvárak, határvédő sáncvonulatok: PoIz'soín y m e 'g y é be n, Jókő vár alatt a Hrad'ist és a szomolyáni Molpir. Nyitrá'han a Nahács-melletti Prekázska sáncdomb s a lupassói, pusztaveszi, vittenci, nyitrai, galgóci földvárak. Ez utóbbiból hunnavar jellegű lovassírok kerültek ki, melyek korhatározói az azokban lelt ősi ékszerek. T r e n c sjé(h b e n Zsolnától Rajec felé húzódik egy Hrádek nevű földsánc. Tú r ó c ba n Priekopa és Jaszenova melletti Visehrad földsáncaiban a hajdán itt élt népek emlékét keresik 1. Árva megyében Nyizsnya földvárát túrja az ősi nyomokat kereső tudós, hogy innen átmenjen a szomszéd^ Liptóba, hol a Vágvölgy é b e n egymást érik a kelták földvárai: Belanszkó, Likava, Liptóvár, Bobróc, Fehérpatak, Csorba, Hosszúrét, Rohácska, Komjáthna, Ľubochňa, Besenyőfalva, Havranek, Lehota, Plostyán, Zsjarec, Pavlova-Luka, BaráthegyMnich, Potomya, Tűrik, Vlkolinec, Szentivány-Hradek és Szent-Mária. B e r e g m e g y jé b le n Verebéíy mellett húzódik egy ősi sánc. A szomszéd H ointbaln, Börzsöny és Nógrád közt találjuk a szarmatajazigok egykori pogányvárát. Az Ipoly völgyében három földmű, emlékeztet a kvádok és jazigok korára: Ipoly-Szakálas, Pásztó és Drégelypalánk. E szt e r g o m m e g y é b e n Bény és Szölgyén. Nó g-riádb'ain Somosfalu, Szakáll, Bást, Rád s a szécsényi kerekdomb földművei ismertek a tudósok előtt. De ugyanitt a Dunáitól kezdve, sok kilométeres hosszúságban vonul északkelet felé egy hatalmas föld !sánc, mely a Krisztus előtti századókban valószínűleg határvédő szerepet töltött be a területet lakó kvád éi szarmata-törzsek között. Hevesmegyében mindössze két ősi földművet ismlerünk: Igart és Várkonyt. Borsodban a Bükk-alji földvárak szarmata jaizig, hunn és avar népek emlékét őrzik. Ilyenek Kisgyőr, Balajt, Sály, Gesit, Tibolddlaróc és a Sajó völgyében Ecseg, Kazinc határában vannak. Gömpfmegyében, a hajdani karp és jazig határ mentén húzódik egy hosszú földsánc. S z epesből a gánóci, nagyszalóki és busoveci földmű ismeretes. S á r o s m e g y é b e n Zsegnye és Kriván-Hriadek, valószínűleg a germán eredetű karpok emlékét Hirdeti. Zemplénben, U n g b a n, M á r a m a r o s b a n, nem találtak ősi földművek nyomára. Ugocsá 'ban is csak egy ismeretes: Kank ó vár. A prehisztorikus várakhoz számítjuk még a b'a r I a n g v á r a k a t. mert a leletek tanúsága szerint a kő, bronz és kezdetleges vaskor embere védelmi célokra ezeket is fölhasználta. Az ilyenfajta várak közül nevezetesebbek a liptómegyei Baráthegy, a gömörmegyei B a radia sa borsodmegyei S z e I e t a-barlang. Hogy a Felvidéken mikor és 'mely népek kezdtek kővárat íépíteni, nem tudjuk. De — 202 — 10
