Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

Jerosolymitani) nemcsak temploma, hanem kórházzal egybekötött zárdája is volt. Eszerint a Johannita lovagrendnek lehetett egyik tagja a sírkő tulajdonosa, ki mint ilyen temettetett az első Erzsébet egyházi sírboltjába. Ugyancsak a kassai dióm ^restaurálása alkalmával került napfényre még pedig a dómnak előcsarnokkal megnyújtott déli keresz,thajójánaM keleti oldalához épült kápolna kövezete alól, egy 1472-ből származó sírkőlap. Mint feliratából tudjuk, ezt a kápolnát 1467-ben C romer Ágoston kassai polgármester, a saját költségén építtette s ezért temették ide 1472-ben bekövetkezett halála után. A 194x103 cm. nagyságú sírkő anyaga kemény mészkő. Minusculás betűinek mélyedései, hogy a felirat a jkő szürkés-barna színéből jobban kiváljék, fekete, szurokszerű anyaggal voltak kitöltve. Ennek nyomai a mélyebb bemetszésekben, ma is fölielhetők. A sárosmegyei S i roka község csúcsíves templomának nyugati plaalfülkéjeben, egy az idők múlásától megviselt 228x126 cm. nagyságú alakos vörösmárvány sírkő áll, mely a már nehézen olvasható |múnusculás felirat szerint, az Aba-nemzetségből származó és 1487-ben elhalt Sirokay László neapoli püspöké, az egri érsek suffraganeusáé volt. A sírkő képes mezejét egy teljes püspöki ornátusban í(in pontificalibus) ábrázolt alak tölti ki, fején XV. századbeli renaissanceízlésű mitrával, dús redőzetű a I bával, virágokkal mustrázott tunicellával, fölötte barangalakú casulával. A főpapi öltönyt az elhunyt kezére adott bojtos keztyű (chirothecae), magas méltóságának jelvényéül vertsarkos evangeliumos könyv, baljában pedig renaissance-ízlésű püspöki pálca (pastorale) egészíti ki. Az egyébként Mátyás király valamely nevesebb olasz szobrásza által faragott sírkő főnevezetessége, (Hogy egyik legkorábbi emléke az olasz renaissancenak s mert Sirokay halála idején a Felvidéken úgy az építészetben, mint a szobrásza;tban (még a gótika uralkodott, igen valószínű, hogy a követ Budán faragták és készen szállították Sirokára. A főpapi ornátusú sírkövek, helyesebben tumbák (koporsók) közül [említésre méltó a pozsonyi székesegyházban elhelyezett Schomberg-emlékmű. Schömberg Oy ö r g y nevezetes alakja volt Mátyás humanista társaságának. Előbb királyi titkár, majd

1 pozsonyi prépost, Vitéz János esztergomi érsekkel a pozsonyi egyetem alapítója, annak kancellárja s több diplomáciai kiküldetés ügyes szereplője. Leydéni Miklós szobrászművésszel még életében készíttette el hatalmas mjéretű vörösmárvány tumbáját, melynek fedőlapja renaissance motívum u fülkébe állítottan, életnagyságban ábrázolja a kiváló főpapot, ki Mátyás uralkodásának utolsó éveiben, 1486-ban hunyt el, míg a síremlék a rajt olvasható felírás szerint 1470

Jben készült. A XV. század utolsó negyedében Zápolya István, Lestár fia, szepesi gróf, felvidéki főkapitány, Mátyás király lengyel és cseh földi harcainak diadalkoszorús hőse, Haimburg ostromlója, számtalan felvidéki vár ura, a szepeshelyi románkori székesegyház déli falához

1 Szűz Mária tiszteletére, a késői gót stílus remekeként nyilvántartott kápolnát, (Zápolya-kápolna) emeltetett, mely a hatalmas főúrnak 1499ben történt halá'a után a Szapolyaiak mauzóleumává lett, Ennek a kápolnának déli falába illesztve áll István úr 260x140 ;cm. nagyságú vörösmárvány síremléke, mely a kor hadi öltözetét híven — 178 — 10