Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)
Építészeti és képzőművészeti emlékek
rágott la 'blak- és ajtóbélletei, hosszanti falán függő erkélye, jellegzetes! oromfala, e'sőrendü technikával van faragva. Mindezeknél sokkal értékesebb azonban árkádszerű fülkesoraiban levő sgraffito sorozata, mely e kastélyt a felvidéki renaissance legjelesebb, sőt mondhatnók, páratlanul álló emlékei közé sorozzák. Ugyanis az egymás mellett álló fülkék 145 cm. magas mezőit, sgaraffitóval előállított 3/4 életnagyságú, 'közel másfélszáz mítjhószi, jeíképi és történeti alak foglalta el, melylyek világos színezetű formáikkal, élesen, erős dekoratív hatással vál-' nak ki a sötét alapból. Minthogy később még kitérünk ezekre az elsőrangú díszítő elemlékre, azért e helyen csupán annyit említünk, hbgy a kastély oromfalának ornamentikája, nemzeti díszítő-művészetünk egyik lég érté kesébb emléke. ;> , A kastély építési idejét és építtetője nevét a hátulsó homlokzat egyik emeleti ablakának kőpárkányába vésett fel írás örökítette meg : »G. D. Valent. Bertholti E. E. Anno 1623...« az építőmester nevét: »Michael Sorger aedificavit«, a főhomlokzat jobb sarkán, az emeleti párkányról lecsüggő sgaraffitó-keretben olvashatjuk, míg a sgraffitók csodálatos íeleményű és elsőrendű rajzkészségű mesterének nevével:. »Martinus Axmann pinxit A. 1630...« a jobboldali torony főhomlokzatán, a koronázat egyik ormán találkozunk. Sajátságos (alkotásai a felvidéki építőművészetnek a campanilék, vagyis ha r a n g t o m y o k, melyek építését főleg a XV. században dúló. tűzvészek alkalmával megrongálódott templomok, illetve tornyok nagyobb harangok befogadására alkalmatlan és veszélyes volta tett szükségessé. Ezek a templomoknál alacsonyabb, zömökebb, renaissanceizlésben |épült tornyok rendszerint a templomok közvetlen közelében helyezkednek lel és tág belső terükkel alkalmasak'az e korban dívó haH talmas 'méretű harangok befogadására. Legrégibb ilynemű építményünk a trencsénmegyei Zsolnán található úgynevezett Burián-torony, melynek építését 1530 körül kezdték meg. Ilyen régi tornyunk van a pozsonymegyei Szak o Icán is az! ottani templom-tér jobb oldalán. A kassai Orbán-tornyot a Szt. Erzsébet székesegyházat 1556-ban elpusztító tűzvész után építették. A piramisszerü tetővel bíró, nemes arányú lőcsei haranglábat 1661 -ben (építették a templom mellé. S z e p e s m e g y é b e n a Poprád'folyó völgyének úgyszólván minden városkájában, így Mateócon, Strázsán, Hunfalván, Bélán, Men hard on, Pod'ol i n ba n, G n é z d á n, Liublón, Nagy őrön találunk harangtornyokat, melyek főbb formájukban annyira hasonlítanak egymáshoz, mintha ugyanegy mester kezéből kerültek volna ki. A poprádi harlangtorony érdekessége, hogy félköríves fülkéit az evangélisták és egyes szentek sgraffitos alakjai díszítik. A tornyot, a már alig olvasható kronosztikon szerint: IVnlVs. lapposlte. pos. V. it. f. VnDa Ml nat Vrr. I. s. prospéré, at. aVgVst Vs. ContlnVaVIt. opVs«. 1658 júniusától ugyanezen év augusztusáig építették. A íFelvidék összes templomtornyai közül talán legszebb a 850X859 •cm alapterületű, 20 méter magas késmárki, melynek felső traktusa — 165 — 10
