Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

tmu vészét e korbeli állására, másrészt arra a nagyarányú, sőt lázas munkára, mely ezeket az emlékeket létrehozta. A seregszemlét Pozsonynál kezdjük. Ennek székesegyházi templomát még a XIII. században építették, mit nyugoti oldalának gazdag; arkatúrás tagoltságú ' remek köríves kapuja igazol. Magát a háromhajós csarnokot a XIV. században boltozták és 1461-ben építették hozzá hosszan elnyúló szentélyét. Remek alkotás itt. a ferencesek XII!-. századból származó Itemploma is, melynek hatszögletes tornya a csúcsíves kor egyik legszebb alkotása. A templomhoz csatlakozik a magasan felnyúló Szent István kápolna, melynek köveit az egykorú számadási jegyzetek tanúsága szerint az 1361—1370. évek között faragták. A ferencesek templomtornyánál talán még szebb alkotás a k'lariszszák XV. századból származó tornya, melyet eredeti állapotába az: újabb idők restaurációs művészete helyezett. A nagyszombati társaskáptalan plébánia-templomát még Nagy Lajos kezdte építtetni, de azt a XV. században Zsigmond király fe-i jeztette be. Ez a templom egynémely sajátságánál fogva elüt a felvidéki csúcsíves formáktól, amennyiben nem csarnoktemplom; magasan kiemelkedő középhajója botlozatának nincsenek külső támasztó* pillérei és ívei, közép hajójának gádörfalát sem tagolják a boltozat bordáihoz felnyúló gerincek és nincs oszlopos karzata, vagy vak} árkádja. Külseje imponáló. Középhajója 24 méter hosszú, 11 méter széles, 19 méter magas. Ezt az 5 méter széles, 9 méter magas ojdlalhajóktól, három-három falazott, nyolcszögű pillér választja el. Aolakai szélesek és magasak. Szentélyzáródásának ablakai a falmezőknek csaknem egész szélességét elfogják. A még I. Géza királyunk által 1075-ben alapított g a r a m-s z e ntfbene de kii bencés apátság templomot előző fejezetünkben már mint az árpádkori bazilikák egyik szép példányát említettük. Enneki az árpádkori műemléknek azonban ma már csekély része van meg/ ímert az időközi átépítéseknél azok a stílusok érvényesültek rajta, me-| Jyek az átépítés idejében uralták az építészetet. XV. századból szárirmazó monostortemplomiát, melyet a husziták és bányavárosi zavargók többször fölperzseltek s 1443, 1483, 1511. években nagyobb tatarozásokat végeztek rajta, az 1880-1890. évek között, Stornó Ferenc építőművész restaurálta, úgy, hogy ma a felvidéki gótika egyik' legmegkapóbb emléke. ř j Gömörmegyében a rozsnyói székesegyház csillagboltozata-, gerinceinek gyámkövei, 1509-ben a kassai székesegyház mintájára készült magas szentségháza-, ragadják meg a látogató figyelmét. Tornya nincs. Különálló campaniléjét a város a XVII. században építette. A esetn e ki — ma evangélikus — templomot ősi birtokosai a Bebek Detrék, még a XIII. században kezdték építeni, de az építés ismeretlen okok miatt mintegy másfél századig abbamaradt és csak 1460-ban folytatták tovább. Főhajója, merészen magasba törő boltozatával nagyszerű hatást vált ki. Sírboltjában a Csetneky-család XIV— XV. században elhunyt tagjai nyugosznak. Falait XV—XVI. századbeli epitáfiumok díszítik. Keresztelő medencéje még az Árpádok korából való. Ötvösművei, oltárterítői, műtörténelmi értékűek. A megyében értékes késő csúcsíves-kori templomok vannak még G e c e Ifalván, E g y h á z a s bás t in és S őre g e n. — 149 — 10