Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Építészeti és képzőművészeti emlékek

s z ka I ka i apátság romjai. Csaknem ezer év előtt, ennek barlangjában remetéskedett a Géza vezér megtérítése körül buzgolkodó és később a tnencséni magányba vonuló Benedek remete, kinek 1013-ban történt halála után, templárius barátok telepedtek le a barlang körüif s itt 1198ban zárdát, majd templomot építettek. Románstílusban készült templomában 1238-ban IV. Béla király is megfordult s itt egy Trencséiribbii kelt oklevél tanúsága szerint, a nagy nélkülözések között élo szerzetesek ellátására, a trencséni várbirtokhoz tartozó Gesztes jövedelmének felét adományozta. A ba rsmegyei Lekér árpádkori templomából nem' maradt egyéb, mint a templom-tér déli oldalán egy fordítottan leásott 8 oldalú pillér. Lábánál románkori faragvány-töredékeket találtak. Ezekből következtetve, a templom valaha a díszesebbek közé tartozott. Építői benedek-,, vagy premontrei rendű szerzetesek voltak. A Garam mellé épült Szentgyolrgy község románkori templomát az újabb átépítések teljesen kivetkőztették eredeti formájából. Valaha egy hajójú, kerek szentélyzáródású templomocska volt. Ősi voltát csak tömör, négyszögletes tornyának második ablaksora árulja el. Ezek körívesek, valaha ketté osztottak voltak, a hengerest választó oszlopokat azonban ismeretlen időkben kitördelték belőlük' s ma sötét szemeikkel csonkán merednek a szemlélőre. Hontmegyében, a Szent Istvánról nevezett b o z ó k i premontrei prépostság várrá alakított épületében, románkorú ablakok utalnak az építmény ősi múltjára. Ugyanígy a sok időközi restaurálás alkalmával eredeti stílusából kivetkőztetett Németi Xlli. századbeli temploma is, A gömörmegyei AI mág y község románkori templomán még) ma is megfigyelhetők az építési stílus jellemző sajátságai. Három hajója kerek szentélyzáródású. Déli és nyugoti kapuja kerekívű, szépen tagozott. Tympiäinanja egykori festés nyomait árulja el. Tornyának emeletei íves frízpárkányokkal vannak egymástól elválasztva. Ives ikeráblakait közbeállított oszlopok tagolják. Az időközi javítások viszonylag kevesett rontottak rajta. Igy elég jó állapotban élte át a' letűnt századokat. Az ugyancsak gömörmegyei Jánosiban áll egy románkor- kéttornyú, kerek apszisú templom, melyet romjaiból a maqyar kormány megbízásából Schulek Frigyes tanár stílszerűen állított helyre. I A Felvidék egyik legérdekesebb árpádkori temploma a hajdan b é l-h á r o m k ú t i n a k nevezett a p á t f a I v i szentegyház, melyet elfakult, szúrágott pergament-oklevél tanúsága szerint 1239-ben ugyanaz a Kilit (Klétus) egri püspök alapított, kit mint II. Endre korában kiadott aranybulla szövegíróját ismer a történelem. Építői a III. Béla által Franciaországból behívott ciszterciek, amiből következik, hogy alkotásánál Szt. Bernát csaknem végletekig leegyszerűsített fölfogása érvényesült. A latin keresztalakú, halványpiros és szürke faragott kövekből épült egyház négy—négy oszlopsorral három hajóra osztottj tömör építmény. Ugy fő, mint mellékhajói egyenes szentélyzáródásúak. A hajókat elvá'asztó négyzetes oszlopok, eltérőleg' a bencések és premontreiek által épített templomokétól, úgynevezett fejnélküliek'. Ezeket lefelé fordított kúpalakú gyámok és vállkövek helyettesítik. Kettős talpú falpillérei ellenben a francia ízlést visszatükröző lombfonatú fejekkel vannak díszítve. Ablakai félkönösek, sima béHetűek. Főhom— 145 — 10