Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Ősrégészeti vonatkozások a Felvidéken

A krasznahorka-medvedzei kincslelet. Trajánus Decius római császárnak (249—252.) volí a felesége s Décrus a történelem tanúsága szerint a gótok elleni küzdelemben a thráciai mocsarak között pusztult el, mindén valószínűség amellett szól, hogy ez a III. századból származó kincslelet, valaha mint hadizsákmány került az Északi-Kárpátokban lakó barbár főnök birtokába. A!z arany és ezüst kincsleletekhez számítjuk a felvidéki barbár

1 élre m I e let e k et is. i A Felvidék déli és nyugoti részeiben több helyen találtak a Kr. e.i II. századból származó és Biatec, Nonnius, Cobrovomarus, Bussumarus, Evvinrix, Siavorriiarus kelta törzsfőnökök neveivel ellátott barbár érmeket. Idevonatkozólag érdekes megfigyelés, hogy a Cobrovomarus-íéíei ezüst érmek T. Carisius ezüstdénárjának utánzata. Minthogy pedig ez a Kr. e. 45—41. éviekben verette nevét a római pénzekre, ebből kétségtelen, hógy Cobrovomarus a Kľr. e. í. század* efső felében volt a boi-törzsek főnöke. Tehát a lelt pénzek is ebből az időből valók. Ugyanezen a területen Ravis és Rausci felírású eraviszk érmeket is leltek, melyek bizonyítékai annak, hogy a Dunakönyökben lakój eraviszkusok érintkezésben állottak a Duna-balparti részeken lakó kvád törzsekkel. Az eraviszk-pénzek legészakibb lelőhelye a trencsénmegyei Z s o I n a. A Garam, Tátra, Hernád közötti terület az úgynevezett C'o t in u spénzek lelőhelye. A nógrádmegyei L a p u j t ő n és P i I i n b e n, a pannóniai érmek durva utánzataira találtak, Hontm'egyében Disznósról-, Hevesben Pá sztó ró I, Audbleontos felírású érmek kjerültek ki a földből. — 133 — 10