Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

Ősrégészeti vonatkozások a Felvidéken

A Mussolini-barlangot 1932-ben Danca János, a borsodImegyei Cserépfalu közelében fedezte föl. A barlang

1 a Hór-patak völgyét kísérő triaszmészkő vonulatban, a völgyfenék fölött 44 métert magasságban van és fölfedezője S u b'a lyuknak, a Magyar Barlangkutató Társaság pedig Mussolin'-baríangnak nevezte el. Danca a barlangban eszközölt ásatása során, nemcsak mo-u stier i típusú kőeszközöket, hanem egy neander rasszhoz tartozó emberi alsó állcsontot és keresztcsontot is talált, mellyel fölkeltette a barlang iránt az érdeklődést. A barlangcan a Magyar Földrajzi Intézet megbízásából Kadic Ottokár öt hónapig tartó rendszeres ásatást folytatott le, mely alkalommal annak rétegeiből több igen szép felsőmustieri típusú pattintott kőeszközt és a jégkori fauna nagy emlőseinek csontjait fejtette ki. A kőeszközök calcedbn, japis, tejkvarc, obsidián és szarukőbőlpattintottak. A történelemben hajdan nagy szerepet játszott diósgyőri vár közelében van egy régibb idő óta ismert barlang, melyet néhai leírójáról előbb Szén d r e y János barlangnak, ma peoig DiósgyőriTapolca-barlangnak neveznek. A tudományos világban a Borsodmiskolci múzeum 1932-ben végzett ásatásával tette ismertté a nevét. Ásatója Saád' Andor, ki érd'ekes és értékes munkájáról a Barlangvilág 1934. évi folyamában számol be. A mészkőfejtők által jelentékeny részben felrobbantott barlang mai állapotában 6 méter hosszú és ugyanolyan széles. Sziklaüregét az idők folyásában több méter vastag barlangi agyag töltötte ki, melynek felsőbb rétege a pleisztocén-ember opálkvarcból, jáspisból, caícedonból, obszidiánból formáit nagyobbmennyiségü kőeszközét őrizte, alsóbb diluviális rétegsora pedig magdaíéni tipusu eszközökben és ősállatmaradványokban volt gazdag. A barlangi agyag legalsó rétege azonos a Szeleta-kultúrával. Faunamaradványai arra engednek következtetni, hogy ebben az időben kontinensünk eme részében a mérsékelten hűvös éghajlat uralkodót! Az átkutaftott barlangok közül végül meg kell említenünk a KisKárpátok'ban, Detreszentmiklós határában fekvő P á I f f y-ba r I a n g o t, melynek emlékei az aurignaci-kultúra idejéből valók. Az elmondottak után állítsunk össze egy kis táblázatot annak szemléltetésére, hogy a jégkor folyamán, Felvidékünk átkutatott barlangjaiban milyen rasszu, illetve kultúráju emberek éltek: Mint a túloldali kimutatásból látjuk, a hagy kiterjedésű Felvidéknek egy elenyészően csekély hányadat vizsgálta át eddig a tudomány embere. Ha figyelembe vesszük, hogy pl. egyetlen barlang-zónában, a bükkiben, a paleolit-kort illetőleg milyen gazdag feíőhelyiekre találtak, joggá! állapithatjuk meg, hogy amennyiben alkalom adódik az összes felvidéki barlangok átkutatására, még igen sok kétségtelen bizonyítékát fogjuk találni a paleolit-ember itteni lakozásának.