Szeghalmy Gyula: Felvidék (Budapest, Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala, 1940)

A Felvidék érdekesebb barlangjai és szurdokvölgyei

magasságban, egy körülbelül kétszáz zsúpptetős házikóból álló falu lakossága tengődik s (bizony nem tudja megérteni az ember, hogy ugyan mi indíthatta első lakosait az itteni letelepülésre? A község közelében, amfiteátrumszerüleg kimosott, meredek mészfalak terpeszkednek. Környékük elhagyott. Sűrű, hellyel-hellyel a vadrózsa-, földiszeder noszszú, tüskés indáitól s az iszalag szövevényétől beszőtt. A mészfalak egyikéhez keskeny, füvei nőtt, ritkán taposott ösvény kanyarog s ha idáig merészkedett az ember, egy alacsony üregszájat lát bemélyedni a hegyfalba: a Szi'licei jégbarlang bejáratát. A barlang nem nagy. Elhanyagolt. Nehezen járható. De aki belép, csodálattal" láíja annak mennyezetéről Í'enyúío hatalmas jégcsapokat s nyár évadján is a jégtől sikos pad'oíatot. Falait vékony, csillogó jégkéreg s a barlangszáj körül hófehér, szöszösen megülő zúzmara födi. Belsejéből, a kőtörmelék közül, hideg áramlás tör elő, mely egy mélyebb járatú üreget sejtet. Ki tudja, ha gondosan átkutatnák, kihordanák belő'e a törmeléket s megnyitnák a kétségtelenül létező zsombolyok száját, nem lennének-e alsóbb, ma még ismeretlen járatai hasonlatosak a dobsinaiéhoz? A jégbarlang közelében, a Sziklás dűlőben, van egy másik, hasonlóképen elhanyagolt barlang is. Ebben a bejárható részek szép cseppkövekkel teltek. Ha meggondoljuk, hogy a világhírű Baradla ide körülbelül csak 15 kilométernyire van, nem lehetetlen, hogy az ugyanazon természetű mészhegység mélyebb szintjei, egy hatalmas barlangvilágot rejtegetnek, melynek egyik szerény tagja a Szilicei is. A község

i egy további érdekessége az Ardócska-dülő Lófej nevű időszaki forrása, mely szénsavas vizét 24 óránkint buggyantja föl az ismeretlen mélységekből * A bükki barlangok egy részéről 'könyvünk Ősrégészeti vonatkozások című fejezetében szólunk. Az ott fel nem sorolt barlangok közül e helyen is megemlítünk néhányat, melyek egy vagy más' szempontból arra érdemesek. Igy; a Hámor egyik meílékvölgyének, a Forrás-völgynek szurdokszerü szakadékában, a Szeleta és Büdöspest-barlangok közelében találjuk a K e es k e b a r I a n g o t, melynek hatalmas háromszögalakú nyílása ott tátong az út baloldalán. Előcsarnoka tágas, de mennél mélyebben hatolunk be'é, annál jobban szűkül, míg végre járhatatlanná válik. Eltekintve attól, hogy K a dia Ottokár 1930-ban a barlaing ősíerakódásaiban, a vastag patakkávics-réteg alatt megtalálta a paleolitember nyomá't s a bükki kultura klasszikusan szép c^erépiparának em'ékeit. Nevezetes iez a barlang azért is, mert a Bükkben az egyetlen úgynevezett »ak t'ív«üreg, melyben az őszi nagy esőzések és tavaszi hóolvadások idején, még ma is patak folyik keresztül. Diósgyőrtől két és fél órányira, a Kaszásréfi-forrás köze'ében,, igen érdekes, a turisták által különös előszeretettel fölkierjesett Udvar-k ő i-barlanqrom, melynek ma már csak hatalmas sziklakapuja s néhány oldalfülkéje áll, míg többi része a víz pusztító hatásának az áldozata. Beroskadt falai festői sziklaalakzatokban gazdag, sőt helyen— 96 — .1