Rácz Olivér: Fekete angyal – válogatott versek 1937-1980
Vallomás - Scherzo
SCHERZO Amerre mentem, fény dalolt, és flóta szólt, és kélt a hold; kobzát pengette száz kobold, és hívtalak, s a hangod válaszolt. Amerre néztem, köd szakadt, és szín fakadt, s az ég alatt kacagtak mind a kék tavak, mert láttalak, s dúdolva vártalak. Akkor azt hittem, én leszek a végzeted, és kértelek, hogy kulcsold össze két kezed, mert édesebb megóvni szép emlékedet. Mert féltelek. Elmentél, és a fény kihunyt. És pernye hullt, és minden megfakult. Azóta mindig így vagyok: 48
/