Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
Jus primae noctis
ntíl mormogott maga elé. Zavaros szemekkel őgyöngött tovább munkahelyén. Ha megszólították felmordult : „tudtul adom" — többet azonban nem lehetett belőle kivenni. A munkások sajnálkozva néztek hibbant társukra s furcsa szavain meg sem ütköztek. Elvégre mi mást várhattak egy tébolyodottói, mint zagyvaságot? Nem törődtek vele többet s ügyet sem vetettek arra, hogy a kőműves napokon át valami márványdarabot farigcsált. A kastély nemsokára elkészült. Eltávoztak a munkások s velük együtt nyoma veszett a tébolyodott kőművesnek. Elpusztult az élveteg földesúr is, csak a kastély őrizte szomorú emlékét; azt is renováltatta az egyik új tulajdonos. A falak bontásakor az egyik munkás vésője beépített márványtáblában akadt meg. Vörös márványlapot hozott a napfényre, melyen ez állott: Psie bolo, psie je, so psa na psa vynde. A falusiak eleinte tanácstalanúi állottak a felirat érteimévei szemben, az öreg legenda azonban megoldotta a talányt. A szerencsétlen kőműves márványtáblája került elő, ezt építette be annakidején észrevétlenül az egyik falba. Beváltotta igéretét. Évszázadok múltán valóban mindenki felfigyelt a kastély legendájára és a kőműves átkára. Vájjon tényleg élt-e a kegyetlen földesúr s vájjon tényleg a szerencsétlen kőműves építette be a táblát boszszúból? Lehetetlen ma eldönteni, s nem is kutatjuk. Csak a kastélyhoz fűződő, fakó mondát örökítjük meg. Azt még megjegyezhetjük, hogy a kastély története nem zárja ki a mondát. Az a tény ugyanis, hogy a kastély eredetileg kolostornak épült, még nem teszi valószerűtlenné a tábla legendáját. Előadódhatott ez a történet bármely tatarozáskor, esetleg a kolostornak kastéllyá való átépítése alkalmából. A legendának irodalmi feldolgozása ezidőszerint nincs. A földesúri birtok határában ma gyógyító víz bugyog, állítólag a bajmóci vízereknek egyik távolabb felszökkenő sugara. Mintha a természet is le akarná mosni a régi idők sötét mondáját, melyet a nyitraszegi kastély őriz. * A felirat szabad magyar fordításban ekként hangzik : Ebfajzat volt a gazdája, ebfajzatra száll ivadékában... 71 —