Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)
Négy Esterházy egy hullása
des volt Ali bég, saját lova alatt feküdt agyonzúzva, mozdulatlanul feküdt Omér bég, nem messze tőle pihent fia, Musztafa aga — holtan. Az agg Ozmán bég hófehér szakállán lassan csörgedezett a piros vér... De nem ünnepelhette a győzelmet a négy magyar főúr sem — akiknek kirohanása az ütközet sorsát eldöntötte — mindanégyen holtan maradtak a vezekényi mezőn. Négy Esterházy hullott el egy csatában ... A vezekényi ütközetet s a négy Esterházy legendás hullását a történelem tartja számon. Barsmegye monográfiája két helyen is beszámol a vezekényi ütközetről (1652. aug. 26) s a török csapat számát 4000, a magyar seregét pedig 1300 emberben jegyzi fel. Török részről 6 bég, 3 aga és 17 budai előkelőség halt meg, a magyar veszteség az egyik verzió szerint 550, a másik verzió szerint 48-72 harcos volt. A népi szóhagyomány azonban a tényekhez további történelmileg ellen sem őrizhető mozzanatokat fűzött és a történelmi mag körül mondát font. A vezekényi csata legendás lefolyását, a négy Esterházy kirohanását csak a szóhagyomány őrizte meg ily részletességgel s a népi köztudat őrizte meg a vezekényi csata helyét is. Az ütközet helyén később Esterházy Imre nyitrai püspök 1737-ben obeliszkszerű emlékoszlopot emeltetett, mely négyszögletes gúlában végződött. 1896-ban az Esterházy család a régi obeliszk helyén monumentális, díszes emlékszobrot emeltetett. Ma a csatamezőn lépcsős kőtalpazaton * bronzoroszlán áll, mely lábaival a félholdas török lófarkra tapos, hogy örök időkre hirdesse a zsitvavölgyi mezőn hősi halált halt négy Esterházy törökverő, legendás történetét... * A kőtalpazat négy oldalán négy felírás van, melyek egyike a következő : Siste Viator et lege ! ín hoc campo uno dies, una ex familia quatuor heroes invicte cecidere : Ladislaus II. Comes Estoras Perp. in Frakno S. C. R. Matris consiliar. Comes Praesidii Papen. Supremus capitan. Franeiseus VI. Estoras Praesidii Gyarmath. supremus Inv. capit. Thomas II. Estoras Praesidii Levae V. Capit. Thomas II. Estoras Eques aureatreus ... — 142