Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

Négy Esterházy egy hullása

lőlük formálisan megszökött... Bizony, szomorú idők jártak ekkor a Nyi tra völgyre — meséli a monda — Ali bég roppant szorgalmas adószedőnek bizonyult. Egy ízben oly mohó étvágya volt,, hogy bemerészkedett a Nyitravölgy mélyébe, eihajtván mindenütt az állatokat, rabszíjra fűzvén a módosabb polgárokat. Nagy praxisa volt már az afféle portyázásokban, tudta jól, hogy a rabszíjrafűzött ember is pénzt jelent — majd megfizeti érte a váltságdíjat kétségbeesett rokonsága. A török újabb merészségének hírére Újvár vitéz kapitánya Forgách Ádám elhatározta, hogy a. török sereget megtámadja. Elvégre egyszer el kell venni már a kedvét ezektől a fosztogató rablójáratoktól ! Most pedig kitűnő alkalom jelentkezett ! A török mélyen a Nyitravölgyben kalandozott — el kell vágni visszavonulási útját ! A zsákutcában azután — rendesen ki lehet rázni széles bugyogójából ! Igen ám, de az újvári védőrség kicsiny volt az ilyen támadásra. Forgách Ádám gróf tehát segítségkérő futárokat menesztett Lévára, Balassagyarmatra s általában a magyar főurakhoz. Tudta, hogy a török vagy négy és félezer emberrel portyáz Nyifrában — legalább ilyen nagy sereget akart ő is fel állítani. A lévai várkapitány érkezett meg elsőnek. Deli magyar főúr volt, Esterházy Tamás báró — egyenes leszármazottja Esterházy Pálnak, a híres nádornak és segítségül hozta minden nélkülözhető emberét. A balassagyarmati segítség élén nem kisebb magyar főúr érkezett, mint Esterházy Ferenc báró, Miklós nádor édesfia. A két rokon nem is sejtette, hogy a zsitvavölgyi seregben fognak találkozni. Ritkán jő össze két Esterházy így véletlenül! Hátha még tudták volna, hogy már útban van a soproni főispán Esterházy László gróf is Forgách Ádám tábora felé, s hogy ugyanoda tart Esterházy Gáspár báró, az aranysarkantyús vitéz. Nagy volt az öröm a táborban, amikor benne négy Esterházyt sodort össze a véletlen! Négy főurat a magyar föld szeretetében! Erőt és lelkesedést ad ez mindjárt a katonáknak, még akkor is, ha a remélt segítség többi része el is maradt s az egész magyar sereg létszáma csak ezer körül mozgott... Óvatosan indult el a Zsitvavölgyben, hogy elv— 139 —