Mártonvölgyi László: Emlékek földjén (Nitra : A Híd, 1941)

A felhők csodája

A felhők csodája. Ha a Zsibrica virágillatos, hűs erdeit járjuk — feltű­nik, hogy köröskörül furcsa földemelkedés övezi a hegyet Mintha valamilyen ősi népfaj ölelte volna körül sáncok­kal! Valóban így is van * s nincs is ezen mit csodál­koznunk. A Zsibrica a maga védettségében a csordás nomádnépeknek elsőrangú táborozási helyet nyújtott — az állandóan megteieptílteknek pedig pompás védőbás­tyát. Ha elunták a szállást, vagy ha az ellenség űzte őket, könnyűszerrel indulhattak tovább — nem sokkal távolabb — Ghýmesen át vezetett az ókor híres ütja, mely a Vág és a Garam völgyét ősidők óta összekap­csolta. A Zsibrica már az őskorból igazol településeket** — esetleg maga az ősember alakíthatta át a hegyet föld­várrá - igazi hasznát azonban azok a germán törzsek látták, melyek a ghýmesi út mentén húzódó hegyvárakatiakták. A markomannok és kvádok, akiknek hatalmas birodal­muk a Morvától a Garamig *** terjedt s így az egész Nyitravölgyet magában foglalta — fontos őrhelyekké építették ki a ghýmesi út felett vezető hegyvonulatot s alig juthatott át valaki a ghýmesi úton, anélkül, hogy a kvádok rá nem támadtak volna ... * Gond István archeológus, tanár, 1877. nyarán egy szalakuszi pásztor kalauzolása mellatt megmászta a hegyet. Feljegyzéseiből megtudjuk, hogy gerincétől lefelé és a gerinc hosszában a hegy mindkét oldala mestersége­sen le van ásva kb. 7 méter széles árokká. A beásott és felhalmozott földből lett a mélyedés sánca, védő-gátja a hegy lejtőjén. Különösen fi­gyelemreméltó a nyugati, vagyis a Szalakusz felé néző sánc. Hossza kb. 250 méter. Közepén az egyenes térség szélesebb, emelkedett félkörű síket képez mintegy a fővezér sátra számára. Innen kényelmesen lehetett az egész sáncot és a körüskörül elterülő vidéket áttekinteni. A keleti vagyis a Zsére felé néző sánc kb. 160 méter hesszú, hasonlít az előbbihez... ** A sáncokban és alattuk a hegy lejtőjén még ma is lehet találni cserépdarabokat, őskori edényeket és kőeszközöket. Régen, mikor az er­dőségeket kirágták, sok baltát és orsó alakú kődarabot találtak ehelyütt. *** A Garam neve is minden bizonnyal a német gruoni, grün válto­zata. Legalább is Borovánszky S. „A honfoglalás történetében- ezt állítja.. — 119 —

Next

/
Thumbnails
Contents