Csanda Sándor: Első nemzedék

Kísérletek a dráma megteremtésésre - Sebesi Ernő

1976-ig, ekkor jelentette meg a Madách Könyvkiadó válogatott novelláival együtt, Haláljáték ennen. A mű eszmei mondanivalójának középpontjában az emberszeretet áll. Keresztessy Gábor gazdag ügyvéd hatvanadik születésnapján rádöbben, hogy fiai elsősorban vagyonáért szeretik. Felidézi ifjúkori emlékeit, s úgy látja, hogy az érvényesülés érdekében mindjárt a diploma megszerzése után becstelen, karrierista útra lépett, s így tett szert jelentős vagyonra. Mindent jóvá szeretne tenni, szétszórja pénzét az utca szegényeinek, de őrültnek tartják, s elmegyógyintézetben pusztul el. A dráma konfliktusa, a gazdag ügyvéd kétségbeesésének oka nem eléggé motivált. Nem tudjuk meg, miért csak hatvanadik születésnapján döbben rá, hogy negyven éven át senkivel sem tett jót, s miért okoz ez neki ekkora lelkiismeret-furdalást. A Haláljátéknak a pesti Nemzeti Színházban tervezett bemutásával igen sokat foglalkozott a csehszlovákiai magyar sajtó, mert ilyen megbecsülésben eddig egyetlen szlovákiai magyar drámának sem volt része. A bemutató időpontja hosszú évekig elodázódott, majd elmaradt, s erről különféle hírek terjedtek el. Sebesi hagyatékában ránk maradt néhány levél, amelyekből tárgyilagos képet alkothatunk az elmaradás körülményeiről és okairól. Hogy a darabot valóban elő akarták adni, azt bizonyítja a Színházi Élet szerkesztőségének 1927. szeptember 17-én Sebesihez írt levele, mely így kezdődik: Bálint Lajos úr, a Nemzeti Színház dramaturgja adta át nekünk az Ön címét, mikor interjút kértünk tőle az Ön darabjáról, mely a Nemzeti Színházban fog színre kerülni. Tisztelettel felkérjük tehát Önt, hogy Önmagáról, darabjáról, ennek tartalmáról és keletkezéséről, a Nemzetiben való elfogadtatásáról lapunk számára nyilatkozni szíveskedjék. A nyilatkozatra annál is inkább számítunk, miután Hevesi méltóságos úr volt az, aki Önről már nyilatkozott a sajtó számára. Sebesi valóban nyiltakozott, s ebből megtudjuk, hogy a Nemzeti Színház igazgatója kisebb változtatások végrehajtását kérte, majd elfogadta a drámát, előleget és szerződést is adott. A mű előadására nem került sor, de elolvasta Móricz Zsigmond is, aki a Nyugat szerkesztőségéből novellái közléséről levelezett Sebesivei. A kor egyik legjobb epikusa először egy utóiratban mondott véleményt a drámáról: Feleségem, aki j óbban ért a darabokhoz nálam, az éjjel elolvasta a darabot, s azt mondta: ki van zárva, 266