Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Egri Viktor

fokozódik; 1948 jégtörő februárja után szinte minden évben egy­egy új irodalmi alkotással jelentkezik. 1948-ban még csak szlovák fordításban jelenhetett meg első kiemelkedő drámai alkotása, A Gedeon-ház. A mű első változatát Egri már 1936-ban megírta, s az epikában elért sikerei után tehetséges drámaíróként mutat­kozott be. További drámái: Élni kell, Házasság, Örök láng, Pün­kösdi királyság, Szarkafészek, Virágzik a hárs. Egri valamennyi drámai alkotása közül kiemelkedik Ének a romok felett című verses tragédiája, melyben az általános és költői szimbólumba sűrített humánum—antihumánum, haladás és maradiság csap össze. A mű cselekménye a szerzői utasítás értelmében a tatár­dúlás után, nyáron, késő délutántól hajnalig játszódik, de ez csupán időhöz köti a költött témát és az általánosan érvényes eszmei mondanivalót. Egri Viktorban megvan az az adottság, hogy a szükséges epikai tárgyilagossággal tekint a választott témára, elbeszélő tehetsége, fejlett szépprózai stílusa is vitathatatlan. Közismert, hogy rend­kívül jó érzékkel tud választani aktuális, a közérdeklődés közép­pontjában álló témát. Az is tény, hogy Egri erényei és hibái a fel­szabadulás óta írt műveiben közös gyökerűek: éppen az aktualitás, az új problémákról bámulatosan rövid idő alatt megszülető könyvek láttán vetődik fel a kérdés, eléggé elmélyülten, művészi erővel tudja-e ábrázolni ezeket a problémákat? Fábry Zoltán Egri Tür j, üllő (1956) című regényét és a Márton elindul (1953) címűről írt korábbi megállapításait korrigálva részletesen és érdekesen elemzi a „lett" regény és a „csinált" regény közti különbséget. 1965-ben jelent meg Egri Viktor történelmi regénye, a Meg­mondom mindenkinek. Hagyományos realista eszközökkel, a marxista világnézet alapján ábrázol olyan eseményeket, melyeket többé­kevésbé valamennyi szlovákiai magyar ismer. A közelebbi műforma: keretes napló. Takács Ferenc, a bélafalvai szövetkezet elnöke megismerkedik a faluba újonnan érkezett tanítónővel, kölcsönös vonzalom ébred bennük egymás iránt, s hősünk elha­tározza, megismerteti életével; tizenhárom füzetben írja le fordu­latos élettörténetét. A regény tulajdonképpeni anyaga ennek a tizenhárom füzetnek a tartalma, amihez az író a zárófejezetben még annyit fűz hozzá, hogy miután a tanítónő egyetlen éjszaka 196

Next

/
Thumbnails
Contents