Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Csontos Vilmos

CSONTOS VILMOS Autodidakta író, mint Dömötör Teréz, Sellyei József, Szabó Béla és néhányan mások a csehszlovákiai magyar irodalomban. Kissalón született 1908-ban. Öt elemi elvégzése után asztalosinas, majd segéd lett. Húszéves volt, amikor egy lévai újságban megjelentek első költeményei. Eddig megjelent verseskötetei: Magyar ugaron (Léva, 1932), Üzentek értem (Zseliz, 1936), Tovább kell menni (Gyoma, 1941), Kell itt a szó (Pozsony, 1956), Hiszek az emberben (Pozsony, 1961), Új szerelem (Pozsony, 1966), Csendes lobogással (Pozsony, 1968), Örökség (Pozsony, 1973), Dalol a f öld (Pozsony, 1978). 1934-ben Léván három más parasztköltővel (Agárdy Zsigmond, Sass János, Veres Vilmos) együtt is adott ki verseket Üzent a föld címmel. Költészetét szerénység, egyszerűség, a paraszti életforma elesettségének ábrázolása és népi humanizmusa jellemzi. Szinte költői programként írja Műhelyben című költeményében (1932-ben): Nekem nem lehet, mint másnak, élnem: Csak titkon szabad bíznom, remélnem. Csak azt tudom, míg bírják a karok, Dolgozzak itt, ha élni akarok. Feledjek mindent: élet, napsütés Másé; enyém a sújtó száz ütés. Előbb Petőfi, majd Ady hatása látszik néhány költeményén, főként a versformája, ritmusa idézi (bizonyára ösztönös reminiszcencia alapján) olvasmányainak hatását. Élményeit gyakran nem tudja igazi lírai formában kifejezni, mégis számos versét csupán 9 129