Csanda Sándor: Első nemzedék
A líra - Földes Sándor
vagy egyfelvonásosok, hanem „művészetnél többek", expreszszionista módszerrel kifejezett „tettek"; groteszk, forradalmi eszmeiségű történetek és jelenetek. Az Én öltelek meg? címmel kiadott elbeszélő írások szimbolikus, expresszionista, háborúellenes történetek. Az Új játékok, új színpadra csupán kétszázötven példányban jelent meg, kéziratként, Fábry Zoltánnak ajánlva. A két kis könyvről Fábry expresszionista elemző értékelést írt a Korunk 1926. júliusi számába, s többek közt ezt állapítja meg: A konstruktív kollektivitás teremtő lényege Földes könyvében még csak a rádöbbenő és a döbbenetet továbbító, bizonyítható, szemtépő mondanivalók szintézisét vajúdta világgá. A kérdés és felelet emberigenlése mégis sokat jelent: az úttakarítás tényét, a megnyitott, szabaddá vált utat —• másoknak. A ma rettenete, a kor forduló gúnyos vigyora rázuhant az emberre. Ennyit el sem bír az emberi szervezet, mégis: egy szájban, egy emberben milliók fájdalma, sikolya görcsösödik, torlódik és — robban. A jövő konstruktivitás egyszerű képét még a ma teljesen ellentétes élete, a vágy és elképzelés ködös káosza nehezíti. A Földes-írások pedig a ma talajából hajtanak a jövőbe. Épp ez az erejük, értékük és igazságuk: a való talaj, a megtalált, megküzdött, régit zuhantató, újat teremtő archimedesi pont. Biztos talajból biztos célba találás. Semmi ingadozás. Minden szó, minden gesztus, mint a nyíl: elevenből elevenbe, emberből emberbe. Visszhang. Körforgás. Közösség. Tömeg. Amint" Fábry recenziójából is sejthető, Földes epikai és drámai alkotásai alig különböznek verseitől: ezekben is költői képek, kérdések, expresszionista állítások halmozódnak. Bizonyára azok értették legkevésbé, akikhez szólni kívánt: a tömeg, az elnyomottak, a közösség. Ezt az ellentmondást a költő úgy oldja fel, hogy magát tartja a tömeg, a néma közösség hangjának, s költészete valóban kollektív jellegű. A költő és a tömeg, az alkotó és az olvasóközönség, az egyéni sors és az általános eszmék ilyen egybeolvadására álljon itt példaként Az olvasóhoz című verse: Harcnak, szerelemnek és nyomornak mélyízű dadogását olvasod mint egy új gyermekség kezdő-szavait jövőt tanuló ember pirulását a saját gyöngeségei előtt 63