Csanda Sándor: Első nemzedék
A líra - Forbáth Imre
talanságát előre is jelezte azzal, hogy alcíme [morituri te salutant] a halálra ílt római gladiátorok köszöntését idézte.) Egyébként a csehszlovákiai viszonyoknak a magyarországinál progresszívebb voltát jellemzi az a tény is, hogy ekkor még a kálvinista papok szerkesztette folyóiratban, a Baráti Szóban is jelentek meg a Szovjetuniót népszerűsítő írások. Esztétikai jellegű tanulmányaiban: A szatíra, Művészetbölcseleti kérdések, A tudomány és művészet a marxista szemléletet propagálta, egyúttal védelmezte az avantgardistákat a marxizmust vulgarizálok bizonyos rágalmaival, gyanúsításaival szemben. Ezekben az években marxista körökben már erősen elterjedt a sematikus irodalmat tápláló dogmatikus szemlélet, mely a vers tartalmának megértése alapján úgy vélte, hogy ért a költészethez, s szerkesztőségi és más hivatali pozíciókból akarta azt irányítani. Ez ellen írja a költő: A művészet nehéz terület, hosszú stúdiumot és nagyfokú egyéni alkalmasságot követel. Vétkezik ez ellen mindenki — legyen éles eszű materialista is különben —, aki beleszól a művészet kérdéseibe anélkül, hogy igazán értene hozzá. Ez közhely, s mégis szükséges mindig újból hangoztatni. Hasonló igazságok megállapítása nemcsak a harmincas években volt aktuális, máig is gazdagítóan hathatnak elméleti írásokban amúgy is szegényes irodalomtudományunkra. A szocialista művészet lényegének valóban dialektikus megértéséről tanúskodnak az ilyen megjegyzések: Csakugyan durva tévedés, ha egy művészi alkotás értékelésénél megelégszünk azzal a megállapítással, hogy — mondjuk — maradi, mert egy feudális állam minisztere írta (Goethe), vagy hogy „a hanyatló társadalom bomlásterméke" (a modern művészet) vagy „kispolgáriAz ilyen jellemzés, amely megelégszik a „termelési folyamatban való pozíció" megállapításával, s a művekben a könnyen kiolvasható szociális tartalom jelenlétének vagy jelen nem létének regisztrálásával: felületes, vulgáris, helytelen! Helytelen egyáltalán az egyenes következtetés a materiális alapról az ideológiákra. Bizonyára jól emlékszik a költő, amikor a Nezval-arcképvázlatban a nagy cseh lírikusnak is hasonló kijelentéseket tulajdonít, hiszen a cseh poétisták és szürrealisták a felszabadulás előtt valóban küzdöttek a marxizmust vulgarizáló dogmatikus-sematikus művészetszemlélet ellen, de a veszély komolyságát bizonyítja, hogy 57
