Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Forbáth Imre

Csehszlovákiában való megtelepedése után Forbáth azonnal kapcsolatot keresett és talált a haladó cseh és szlovák írókkal. A Prágában tartózkodó magyar értelmiség nagyobb része eb­ben a korban a Prágai Magyar Hírlap köré tömörült, s a nemze­tiségi sérelmeket hangoztatva, nacionalista érzékenységgel szi­getelte el magát a cseh értelmiségtől. Forbáth világnézetétől talán semmi sem állt oly távol, mint ez a provinciális nacio­nalizmus. A csehországi életnek viszont következményei is voltak; a költő távol maradt a szlovákiai problémáktól, s bár később orvosként Szlovákiában is működött, csak alkalomszerűen vett részt a kisebbségi magyar szellemi életben. Másrészt ezzel függ össze az a tény, hogy Forbáth költészetében több van az egyetemesből, az általános emberi sorskérdésből, mint bármelyik szlovákiai magyar költőében. A csehszlovákiai irodalmi körökben az a vélemény terjedt el, hogy Forbáth költészete Prágában a legjelentősebb cseh líriku­sokkal rokonságban fejlődött ki, pedig a valóságban Forbáth költészetének kevés köze van az akkor kibontakozó cseh szocialista lírához. Néhány csehszlovákiai magyar költővel együtt (Mácza János, Mihályi Ödön, Kudlák Lajos) az európai avantgar­dizmus legjelentősebb magyar fórumához, a bécsi Ma köréhez tartozott. A modernisták közül főként Kassák Lajossal és Barta Sándorral tartott kapcsolatot, néhány verse nekik ajánlva jelent meg. A Bécsben újjászervezett Ma ebben az időben az intellek­tuális lázadás aktivista programját hirdette. Az egykorú tanúk visszaemlékezése szerint Spitzer Ferenc, színész és rendező Prágában, cseh munkások tömeggyűlésein hatalmas sikerrel szavalta Forbáthnak jórészt magyarul is nehezen érthető avantgardista és dadaista verseit. A lázongás, a forradalmi útkeresés mellett bohémség is volt ebben a költészetben, melyet a maisták lírájának átlagától megkülönböztetett Forbáth erősen groteszk, villoni naturalista fantáziája. Költői képeiben kedvelte az abszurdumot, a logika teljes sutba dobását, mint például Konklúzió című versében is láthatjuk: trapézon fut szamaram / mogyorót f eltöröm még fogaimmal / de ki hajtja majd az idők nyáját j homlokratolt szívével? / nincs miért kétszer keresztet vetni j ma I sajtérlelés időszaka / kutyák szava utcák szava s így / halfogók hurkatöltők / a költő ikertestvérei vagytok ! 46

Next

/
Thumbnails
Contents