Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Győry Dezső

a Százados adósság, amelynek már a címe is kifejezi a versek közösségi, küldetéses mondanivalóját. A költő egyéni hangú lírájában elsősorban a kisebbségi sorstudat és az Adyra emlékeztető messianizmus uralkodik. Tegnapról mára leégett a porta. Az udvar üszkös, az élet megállt. Az este vörheny, a szél dereket szór. S az élők lelke szélütött, zilált. A porta szélén három bús fa gubbaszt. Aguk leperzselt, kormos, megmeredt. Egy sötét varjú szálldos fáról f ára, S lomhán hord szótlan üzeneteket. (Varjak postája) Könnyű meglátni a költeményben a jelképes szándékot. Hasonló módon jelentkezik benne a kisebbségi magyar sorsprobléma, mint az érsekújvári Ölvedi László és az erdélyi Reményik Sándor egykorú verseiben. A költő az a postás varjú, aki egy életre eljegyzi magát a kisebbségi sorssal. Költői világképében minden más motívum (például a szerelem is) háttérbe szorul. Politikai szemlélete kezdetben pesszimisztikus s hasonlóan tragikus jellegű, mint Adyé. Ady csak felébresztette, tudatosította Győryt, s Győry természete törvényei szerint kezd írni, mint minden igaz költő, s ez a költészet tiszta és egységes hangulatot ad. Szűkszavúan rövid mondatokban ír, melyek a gondolat és érzés teljességét néha csak meg-megcsillantatják, de nem adják oda kidolgozva, teljesen. S ez a lélektanilag az olvasóra bízott kiegészítés sejtelmessé teszi Győry líráját,sejtelmessé és drámaivá — állapítja meg a kötetről Szalatnai Rezső. Ekkori költészetének egy-egy motívuma azonban még túlságosan hasonlít Adyéhoz, szinte utánzásnak látszik, mint pl. a kálvinista eszmeiséget tükröző Praedestinatió

ban: Vagyok, leszek: hit, harc, nagy erény, vad vétek, j isteni jelentés, emberi botlások, j akárcsak a többi bolond messiások. Nemzeti tudata pedig nem mentes bizonyos korlátozottságtól, melyet későbbi lírájában maga is hamis illúzióként ostorozott: Mert úr, paraszt, szegény és gazdag egyek: / hogy egy rögből és lélekből születtek. / Egyek 34