Csanda Sándor: Első nemzedék

Kitekintés - Irodalmunk fejlődése 1945 után

tett kísérletet arra, hogy a szlovákiai magyar kisebbség sorsát ábrázolja Túl a folyón című regényében. Ennél sikerültebb regényt írtak a szlovákiai magyar nemzetiség életéről: Rácz Olivér (Megtudtam, hogy élsz, 1963j, Egri Viktor (Megmondom mindenkinek, 1965Jj Dobos László (Földönfutók, 1967; Egy szál ingben, 1976J, Mács József (Adósságtörlesztés, \%8), Duba Gyula (ívnak a csukák, 1978J. A felszabadulás utáni szlovákiai széppróza fejlődése hasonló a költészetéhez. Alig érvényes rá az a magyar irodalom egészére jellemző megállapítás, hogy a líra színvonala általában felülmúlja a prózáét; főként azért, mert míg a lírikusok szinte kivétel nélkül fiatalok, kezdők voltak, a prózaírók közül idősebbek, irodalmi múlttal rendelkezők is maradtak itt a háborús évek után. Ilyen például Egri Viktor, Szabó Béla és a később újra jelentkezők: L. Kiss Ibolya, Dávid Teréz. A szépprózában kétségkívül Egrié a vezető szerep, aki páratlan vitalitással aktivizálódott közvetlenül a „jégtörő február" után. Egri mellett rövidesen feltűntek prózánk első korszakának fiatal képviselői is: Mács József, Petrőci Bálint, Duba Gyula, Dobos László, Lovicsek Béla, Ordódy Katalin, Nagy Irén és mások. Az erkölcsi konfliktusokra épülő szlovákiai magyar próza és dráma jeles képviselője DÁVID TERÉZ (1906—). Elbeszéléssel és drámaírással már a második világháború előtt is kísérletezett, de színpadon első drámáját (Lidércfény) csak 1958-ban adták elő. Prózájában nagyrészt erkölcsi kérdéseket, főként a modern házasság konfliktusait ábrázolja (Dódi, Fekete bárány). Az ötvenes évek sematikus, politikai tárgyú darabjai után maga a tematika is népszerűséget váltott ki; az írónő később antifasiszta témájú elbeszéléseket: Kísértetek múzeuma (1964) adott ki. Szatirikus regénye, a Kásahegy (1966) egy kérdőívvel kapcsolatban mutatja be a társadalmi változásoknak az egyéneket befolyásoló fonákságait. Legsikeresebb könyvei az Ifjúságból elégtelen és az Időzített boldogság című ifjúsági regények. RÁCZ OLIVÉR (1918—) a felszabadulás előtt verseket írt, 1945 után pedig főként verses meséket gyermekek számára. Első 333