Csanda Sándor: Első nemzedék

Kitekintés - Irodalmunk fejlődése 1945 után

tartalom, a népdalok ritmusa, bizonyos sematizmus jellemezte, de mindez forradalmi pátosszal hangzott. Későbbi kötetei: Kék hegyek alatt (1955), Hallod, hogy zengenek a fák? (1962), Évek hatalma (1966), Mélység fölött (1972), Szemben a mindenséggel (1976), Fenyéren boróka (1979) egyre inkább a csalódás, a vívódás jegyeit viselik magukon. Válogatott költeményei 1970-ben, Az idő börtönében címmel jelentek meg. Már az ötvenes évek elején feltűnt BÁBI TIBOR (1925 — 1978) merészen robbantó, harcos költészetével. Kezdettől fogva eredeti egyéniségnek látszott, s rövidesen ő lett a legnépszerűbb csehszlovákiai magyar költő. Az akkori lírikusok közt Fábry Zoltán is őt tartotta a legtehetségesebbnek, a vox humana folytatójának, habár ifjúkori lírája magában foglalta az „egyre éleződő" osztályharc kifejezését is. Bábi első kötete: Ez a te néped (1954) felkeltette a figyelmet, a második: Hazám, hazám (1955) pedig eredetisége és eszmei mondanivalója folytán irodalmi eseménynek számított. Bábi későbbi költészetében is a gondolatiság uralkodik; a kisebbségi sorssal, társadalmi, filozófiai, erkölcsi problémákkal foglalkozik. Szocialista humanizmus, hazafiság, internacionalizmus, költői és nemzeti öntudat áll Tízezer év árnyékában (1964) című kötetének középpontjában. A világmindenség szintézisét akarja megteremteni 1965-ben kiadott A forrás éneke lírai ciklusában. A forrás énekéhez hasonló gondolati lírai ciklus a Könny a mikroszkóp alatt (1966) is. Amit a költő az előző kötetben átfogó természeti és filozófiai világképben mutatott meg, mindazt újabb költészetében a személyes világon, az elhunyt anyja emlékén s a gyermekkor élményein tűnődve mondta el. Bábi Tibor válogatott költeményei 1968-ban Se elevenen, se holtan címmel jelentek meg. Bábi mellett főként OZSVALD ÁRPÁD (1932—) tűnik ki az első lírikus nemzedékből. Ember szeretetet, szerénységet sugárzó költészete faluról hozott élményekből táplálkozott, s már kezdetben is tudatos formabiztonságról tanúskodott. Önálló verseskötetei rendszeres időközökben jelennek meg: Tavasz lesz újra, kedves (1956),Júdása én nem lehetnék (1959), Földközelben (1965), Laterna magica (1967), Szekerek balladája (1971), Vadvizek (1978). Első 328