Csanda Sándor: Első nemzedék
A kritika,publicisztika és az irodalomtudomány képviselői - Dallos István - Jócsik Lajos
1937—-1944-es években a legjelentősebb szlovákiai magyar irodalmi alkotásokat jelentette meg. Főként a magyar irodalom, művészet és történelem szlovákiai hagyományainak kutatásával foglalkozik, s ebből a témakörből már több kötetnyi cikket írt. Eddig megjelent könyvei: Zarándokúton a Kárpátok alatt (szlovákiai kulturális hagyományokról szóló riportok, Nyitra, 1940), Emlékek földjén (szlovákiai mondák, Nyitra, 1941). Társszerkesztője volt a négykötetes Szlovenszkói Magyar írók Antológiájának (Nyitra, 1936— 37) és a tízkötetes Magyar Albumnak (Nyitra 1941—44). DALLOS ISTVÁN író, publicista, a nyitrai Híd irodalmi társulat vezetője 1901 karácsonyán született, szegény sorsú szülők tizenharmadik gyermekeként. A húszas évek elején kezdett publikálni a nyitrai lapokban, később a Prágai Magyar Hírlap, majd a második világháború alatt a Magyar Hírlap nyitrai szerkesztője lett. Versei, elbeszélései és regényeinek részletei a következő lapokban jelentek meg: PMH, Magyar Újság, Magyar Család, Tolnai Világlapja, Magyar Album, Magyar írás. Egy kötetnyi néprajzi tanulmányt is írt a nyitrai-barsi palóc félszigetről, ennek csak részletei jelentek meg a Nyitrai írók Könyvé ben és a Magyar írásban. Tevékenységének nagy részét a nyitrai Híd irodalmi társulat megszervezése és vezetése (1934—1944) kötötte le, ebben az időben itt jelent meg a szlovákiai magyar irodalom legtöbb értékes alkotása: a négykötetes Szlovenszkói Magyar írók Antológiája, a tízkötetes Magyar Album, Ethey Gyula történelmi monográfiái, Mártonvölgyi László és mások könyvei. Dallos alkotásainak nagy része kéziratban maradt. 1969-ben adták ki A Híd vallomása című emlékiratát. jÓCSIK LAJOS író, publicista Érsekújvárott született 1910-ben. Már érsekújvári gimnazista korában egyik vezetője lett a diákmozgalomnak, majd a Sarlónak. Párizsban is járt tanulmányúton, s a harmincas évek elején kommunista lapokban jelentek meg publikációi, de a harmincas évek második felében már az aktivista Magyar Újság munkatársa. 1938 után Magyarországon a népi írókkal működött együtt, és egy ideig Móricz Zsigmonddal szerkesztette a Kelet Népét. Fontosabb művei: Érsekújvár (a Szlovenszkói magyar városképek című kötetben, Pozsony, 1938), Iskola a magyarságra (Bp., 1938), Idegen igában (uo., 1940), Haza318
