Csanda Sándor: Első nemzedék
Kísérletek a dráma megteremtésésre - Bihari Mihály
BIHARI MIHÁLY Bihari Mihály publicista, drámaíró 1892-ben Nagyváradon született; apja sokgyermekes tanító volt. Hatéves korában szüleivel együtt Budapestre költözött, iskoláit ott végezte, az egyetemen jogtudományi doktorátust szerzett. Jogi pályára azonban nem lépett, mert az újságírás vonzotta. Kezdetben mint szerkesztőségi gyorsíró dolgozott különböző lapoknál, majd 1918-ban a magyarországi forradalom kitörése után a Népszava szerkesztőségének belső munkatársa lett. Részt vett a forradalmi mozgalmakban; a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, ahol az emigráció magyar napilapja, a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségében dolgozott. 1922-ben költözött Csehszlovákiába, s különböző magyar napilapok munkatársa lett. 1922-től 1927-ig az Érsekújvárott, majd Pozsonyban megjelenő A Reggel vezető szerkesztője, majd néhány évig a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének volt tagja. 1933-ban a fasizmus előretörése után megtagadta részvételét a lap szerkesztésében, és még négy munkatársával együtt kilépett a PMH kötelékéből. Dzurányi Lászlóval, Vozári Dezsővel, Erdélyi Lászlóval Pozsonyban új lapot indítottak, a Magyar Újságot. Mint a lap segédszerkesztője és egyik irányítója harcot folytatott a Csehszlovákiát mindinkább fenyegető náci veszély ellen. A hitleri protektorátus alatt álló Szlovákia megalakulása után elfogták, és a szlovák—magyar határ mentén a „senki földjére" tették ki. Később Illaván raboskodott, majd illegalitásban élt, míg végül 1944 márciusában sikerült eljutnia Budapestre. 1945 februárjában visszatért a Népszavához, s nyugdíjazásáig e lap szerkesztőségében dolgozott. Meghalt 1969-ben. Bihari Mihály írói tevékenysége Csehszlovákiában kezdődött; A Reggel hasábjain számos novellája, színes írása, krokija jelent 272