Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Tichy (Nyíresi) Kálmán

TICHY (NYÍRESI) KÁLMÁN 1888-ban született Rozsnyón; író, festőművész és néprajzkutató volt. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, 1906-ban Münchenbe ment festőművészeti tanulmányokra, Hollósy Simon szabadiskolájába. 191 l-ben Budapesten szerzett rajztanári oklevelet, 1912—1914 között Velencében és Dalmáciában járt tanulmányúton. 1912-ben megalapította az Ifjú Művészek Egyesületét, s részt vett a Nemzeti Szalon megalapításában is. Az 1919/20-as iskola­évben a rozsnyói evangélikus főgimnáziumban tanított, majd a rozsnyói Városi Múzeum igazgatója lett. Vezetőségi tagja volt több kulturális egyesületnek, tagja a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak, a pozsonyi Képzőművészeti Egyesületnek (Kunstverein), állandó munkatársa a Slovenská Grafika kétnyelvű folyóiratnak. Szépprózája, versei, hangjátékai, néprajzi és irodalmi tárgyú cikkei A Mi Lapunkban, a Magyar Minervában, a Magyar írásban, az Új Aurórában és a magyarországi lapokban (Napkelet, Tükör, Forrás, Búvár stb.) jelentek meg. írásait csendes szemlélődés, jó részletmegfigyelések, derűs emberszeretet és hangulatosság jellemzik. Elbeszéléseiben és verseiben is gyakori a festői motívum. Már főiskolás korában publikált szülővárosa lapjában, a Rozsnyói Híradóban, első könyve, az Erinnis című fantasztikus regény 1915-ben jelent meg Budapesten. Könyveinek jó részét maga illusztrálta; több grafikai pályázaton díjat is nyert. Szépirodalmi munkássága kevésbé jelentős, mint képzőművészeti alkotásai és néprajzkutató tevékenysége. Első szlovákiai műve A négy évszak című antológia (1927). A Mars rabjai című fantasztikus regényt bátyja, Tichy Gyula kéziratos hagyatéka alapján dolgozta fel, amely a pozsonyi Magyar Néplapban jelent meg folytatásokban (1928—29). Leg­248

Next

/
Thumbnails
Contents