Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Tamás Mihály

Fábry Zoltán Tamás első elbeszélésgyűjteményéről elismerően ír 1924-ben a Franyó Zoltán szerkesztette erdélyi Geniusban: Egyik novellájában a dráma őseleme: a kar élete szervesen kapcsolódik a történéshez (Egy marék föld). A lefojtott drámai mozgás élete adja a kötet legérdekesebb darabját: Találkozás a faluval. A tragikus mozdulatok kirobbanásának lefojtása — a tudomásvétel egyszerűségében, az új útindulás természetességében — balladás szépséggé enyhül. Találkozás . . . Találkozás az élettel, az idővel. A robbanó, fájó összeérésből — egyszerű találkozás. A sorok mögött elrejtve itt-ott, egy-egy akart függönylebbenéssel — didergő-fázón, kegyetlenül ott van a mi időnk. Egyszerűen és mégis néha kísérteties művészettel megcsinálva. 1927-ben A Reggelben folytatásokban jelent meg Szép Angéla háza című naturalista színezetű regénye. Az írót e műve miatt beperelték és elítélték, mert a férjét csaló Angélában egy református papné magára ismert. (Az ügy hosszú ideig szenzációt jelentett a csehszlovákiai magyar sajtóban.) Kisregényei közül legsikeresebbnek a Mirákulumot (1932) tartjuk, melyen Móricz A fáklya című művének hatása érezhető. A falu új papja, Bakos Bálint összeütközésbe kerül a parasztokkal, mert visszaveszi tőlük az előző plébános által bérbe adott földeket. A pletyka is szájára veszi a nevét, mert a plébánián teherbe esik egy fiatal szolgálólány; a templom még vasárnap is üresen marad. A pap helyzete már-már elviselhetetlenné válik, de egy árvíz alkalmával megmenti a szolgálólányt gyermekével együtt, s az is kiderül, hogy a csecsemőnek a kocsis az apja. A mű befejezésében az író a könnyítés „deus ex machina" módszerét alkalmazza. A Nyugatban is megjelent Mirákulum irodalmi díjat nyert, s Féja Géza a kor legjobb magyar epikus írásai közé sorolja: Kisregényeiben már az érett művész jelentkezik. Az olvasót valószínűleg a Mirákulum fogja legjobban megkapni, mely egy ifjú katolikus pap históriáját meséli el. Az egész falu él körülötte, anélkül, hogy az író részletesebb miliőrajzot adna. De Tamás Mihály légkört tud teremteni, olyat, amely természetes sűrűségével és összetételével a benne élő humánumot érezteti. így azután egy-egy mondat s néhány vonás embereket vetít elénk, emberi sorsokat villant fel. A szintetikus realizmus szellemét érezzük egyre jobban soraiban. (Magyar írás 1933.) 190