Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Szenes Piroska

A regény főhőse nemcsak jól egyénített jellem, hanem igazi típusa is a kiszolgáltatott, elnyomott szlovák cselédlánynak. Az úr—cseléd viszonyt az írónő a közvetlen munkaadókkal kapcsolatban nem élezi ki: a kis Kata nem gyűlöli, nem is szereti urait; elfogadja őket olyanoknak, amilyenek, mint az időjárást vagy a szegénységet. Csodálkozik a grófék főúri rigolyáin (meztelenül lovagolnak, s a komornyik kéjenc módon fürdeti a serdülő lányokat), az intézőné zongorajátékán, az ügyvéd lányának mandolinján. A zene különösen pezsdítő hatással van élénk temperamentumára, a dallamokat első hallásra is meg tudja jegyezni, ez benne az ösztönös tehetség, „a csillag a homlokán", mely jobb társadalmi körülmények közt értelmet, tartalmat adhatott volna életének. Szenes Piroska mindezzel azt hangsúlyozza, hogy az egész társadalom igazságtalan, a szegény emberek életkörülményei teszik a Katkák sorsát kálváriajárássá. A szlovák szegénységnek ilyen belső, lélektani ábrázolása örvendetes kivételt jelentene az egykorú szlovák irodalomban is, azért paradox jelenség, hogy a cenzúra éppen ennek a könyvnek a terjesztését tiltotta meg, hisz még a nacionális jellegű motívumok ábrázolásakor is inkább a szlovák félnek ad igazat. (A szlovákok a szegényebbek, a rokonszenvesebbek a magyar aratómunkásokkal való konfliktus ábrázolásakor is.) A hivatalos cenzor azonban bizonyára nem a mű egészét mérlegelte, hanem bizonyos kifejezéseket, melyek 1918 után tiltva voltak Csehszlovákiában. Ilyen mindenekelőtt a „tót" szó, melynek sokan gúnyos jelentést tulajdonítottak, s noha az írónő nem ilyen értelemben használja, nem akadt volna cenzor, aki ne tartotta volna becsmérlőnek ezt a rendszeresen használt kifejezést a regényben. Szenes Piroska következő regénye: Egyszer élünk, ugyancsak 1935-ben jelent meg. Módszerében közel áll az akkor nálunk * erősen propagált valóságirodalomhoz. Nemcsak feltehetően élo példakép nyomán készült, mint a Csillag a homlokán, hanem napló formában, világosan felismerhető életrajzi motívumok alapján. A hagyományos magyar epikát már előző regényében is nőies lírával s részben szocialista eszmeiséggel gazdagította, itt pedig fokozottan előtérbe helyezi az író személyét: ezzel a mű hitelessé- gét, valószerűségét fokozza. A napló formával a regény műfaja lényegesen kötetlenebbé válik, az író számos esszéjellegű fejtegetést, lírai kitérőt, publicisztikai részletet sző művébe. 174