Csanda Sándor: Első nemzedék

Az elbeszélő irodalom - Bányai Pál

Amikor hangsúlyozzuk, hogy a Fakó földeket sokkal jobb alkotásnak tartjuk a FelsőgaramnáX, arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy ennek is számos hibája van. Az író jellemábrázolásainak szintje hullámzó, ellentmondásos, stílusa sok helyütt sürgöny jellegű tőmondatokból áll; a történet kissé vérszegény. A mű különböző epizódjai nem tartoznak szervesen a cselekményhez, inkább a szerző olvasmányainak hatására kerülhettek bele. A regény utolsó részében van egy fejezet, mely teljes egészében Theodore Dreiser Amerikaitragédia című művének hatását tükrözi: a gazdag bíró fia teherbe ejt egy szegény lányt, akit szeret ugyan, de anyagi érdekek miatt nem veszi feleségül; kicsalja a tóhoz, vízbe akarja fojtani. Az egykorú falusi témájú valóságregényekben (Morvay Gyula Emberek a majorban című könyvében is) szinte elkerülhetetlen volt, hogy a szociális nyomort kísérő tiltott magzatelhajtási kísérletekről ne legyen szó. Bányai is beiktatja ezt a naturalisztikus motívumot Seszták feleségével kapcsolatban, de — egy váratlan fordulat után — itt a magzatelhajtás meg sem történik, mert éppúgy, mint a szegény lány vízbe ölésének, a cselekmény egésze szempontjából nem volna semmi funkciója. A különböző, a regénybe bele nem tartozó motívumok halmozása a Fakó földeknek egy másik fogyatékosságáról is tanúskodik: a kezdő írókra jellemző, hogy regényükbe mindent bele akarnak zsúfolni. Ez a szándék egyúttal kifejezi a szocialista „valóságirodalom" vulgárisan értelmezett totalitásigényét is. A Felsőgaram és a Fakó földek között kétségtelen a szerves összefüggés, de a különbség is könnyen észrevehető. A Felsőgaram alig több szocialista riportnál, s ez teljesen meg is felel a harmincas évek elején számos programban és platformtervezetben hirdetett „proletárirodalom" követelményeinek (nálunk ezeket Fábry Zoltán és néhány más teoretikus propagálta), melyekben a politikai radikalizmus háttérbe szorította az esztétikai, művészi kritériumokat. A Fakó földek ben csak részben valósul meg ez a program: élményanyaga ripartszerű, az osztályharc elméletének fő vonalai megtalálhatók benne, eszmei mondanivalójában még nagyobb hangsúly esik a proletár internacionalizmusra, mint a Felsőgarambm, nyelve leginkább a valóságregények táviratstílusához hasonlít stb. Emellett azonban igen sok motívum ellentmond a sematikus proletárirodalomnak: sokkal több benne a lélektani 166