Csanda Sándor: Első nemzedék
Az elbeszélő irodalom - Barta Lajos csehszlovákiai munkássága
a nyakában hordja. Az akasztófa azzal, hogy szertartás lett belőle, elmerült a semmibe, ahogyan az istenség elvész a templom által, melyet éppen neki építettek. A következő részletekben megismerkedünk a gyár dolgozóinak életével, akiknek semmi közük nincs ahhoz, amit nyolc órán át csinálnak. Elvégezték a dolgukat, hogy legyen miből lakni, ruházkodni, enni. Valami ijesztő idegenség volt ember és munkája közt. Az embernek semmi öröme nem volt abból, amire életerejét elhasználta. Nem tudjuk, fennmaradtak-e a regénynek az Űj Szóban nem közölt részei, de az író szocialista-avantgardista módszerének bemutatására ennyi is elegendő. Mind a módszernek, mind a témának számos eleme megtalálható más írásaiban. További sajátosságai Barta prózájának a publicisztikai részletek, a naturalista motívumok és a drámaiság. A publicisztikai részletekben az író néha ismétli a tudományos szocializmusnak egy-egy tételét, de ez általában nem vezet sematikus ábrázoláshoz, mert az ilyen megállapítások inkább csak közbeiktatott motívumok, vagy egy-egy cselekmény összegezését jelentik. A publicisztikai motívumok arról is tanúskodnak, hogy írásaival kezdettől fogva határozott társadalomkritikai célkitűzésekért is küzdött, a naturalista elemek pedig az igazság kendőzetlen feltárását célozták, vagyis — mai kifejezéssel megjelölve — realista törekvést. Elbeszéléseinek és regényeinek drámaisága és a tragikum kedvelése alighanem abból fakad, hogy a művei anyagát képező falusi életet, a parasztok sorsát ilyen drámai formában ismerte meg gyermek- és ifjúkorában a falusi kocsmában. Első jelentős írói sikereit is paraszti tárgyú drámáival aratta Pesten; drámáinak számos motívuma megvan elbeszéléseiben és regényeiben, és ez műveinek egy másik sajátosságát mutatja: az írói motívumok különböző szempontú variációit. Egy-egy elbeszélésének szinte egész tartalmát megtaláljuk későbbi regényében; egy-egy témát drámában és kisregényben is feldolgozott (Szerelem, A Macska-zugban); bizonyos jellegzetes képei és kifejezései („zöld ember", a „körbe kör" dialektikus fogalom) hasonló helyzetben több művében megtalálhatók; néha későbbi műveinek eredményei alapján átírta előbbi elbeszéléseit, s így a különböző kiadásokból a népköltészet kutatásában alkalmazott módszerrel lehetne kimutatni a motívumváltozatokat. Barta számos elbeszélésének nincs konkrét hőse; embercso152
