Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Bólya Lajos - Telek A. Sándor - Szeredai Gruber Károly

(1940), Beethoven Martonvásáron (1958). A szlovákiai magyar költészetben a keresztény humanista irány képviselője volt. 1944-ben kiadott verseskötete háborúellenes, emberségért és békéért fohászkodó költeményeket tartalmaz. BÓLYA LAJOS nyitrai törvényszéki bíró volt, 1905-ben született. A harmincas években az irodalmi egységfrontot hirdető Tavaszi Parlament, majd a Kisebbségi Társaság egyik vezetője. Később egyetemi tanár lett Szegeden, jogi szakkönyvek szerzője. Két verseskönyve jelent meg: Erő (Komárom, 1931), Örömriadó (uo., 1935). Az avantgardista költőket utánzó költeményei nagyrészt megrekednek az epigon jellegű, nagy szavakat kereső szólamokban. 1978-ban halt meg Budapesten. TELEK A. SÁNDOR autodidakta munkásköltő, 1880-ban született Füleken, 1942-ben halt meg Rimaszombatban. Rimaszombati asztalos, lapszerkesztő és a kisebbségi magyar ellenzéki pártok helyi képviselője volt. Verseskönyvei: Felhős ég alatt (1911), Egyre borúsabb napok (1920), Őrtűz (1928), Isten tenyerén (1937). Líráját keresztényszocialista és romantikus nemzeti illúziók jellemzik. A műkedvelő költő sajátosságait élete végéig sem tudta levetkőzni. Példaként idézünk a Keserű borozás című verséből: — Vigasztalan élet, amit én itt élek: A magyar veremből nem látok tovább. Nincsen, aki gyertyát gyújtana előmbe S e bitang időbe Törődött csontomnak vetne nyoszolyát. — Odakünn kószálnak léha fiúk, lányok. Bárok borgőzébe fullad a jelen; A múltat felejtik, jövendőt nem bánnak, Vágyuk testi vágyak: Bűnös fűre lép rá mind, ahol megyen. SZERED AI GRUBER KÁROLY (1886-1956) pozsonyi újságíró és könyvtáros. A Tavasz nevű folyóirat megalapítója volt. Verseskötetei: A szivárványhid (1925), A knidoszi lány (1929), 140