Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Ásgúthy Erzsébet

És úgy ölelj! mint vesszejét az inda, ölelj, mint szélvihar a bérc fokát, mint örvény öleli a süllyedőt, mint kéreg ölel gyengetestű fát. Vannak azonban öncélúan artisztikus, formalista versei, melyekben a ritmussal, a dallammal játszik, s vannak vallásos és nacionális témájú költeményei is. Vallásos verseinek nagy része elmélyültebb, szebb Mécs László hasonló tárgyú költeményeinél, s még a nem hivő olvasó érdeklődését is fel tudják kelteni. A keresztény emberszeretet szellemében szociális költeményeket is ír (A dolgozó nő keze, Tűzkő). Ez utóbbinak formája a tűzkő csiholását, tartalma a pesti tűzkőárusok küzdelmes életét akarja kifejezni. Két szederjes ajk hadarva beszél: Tűzkő . . . tűzkő . . . tűzkő . . . Küszkö . . . küszkö . . . küszkö .. . dünk és küszködünk és valahol: Ezüst kupákkal a mámort mérik és valahol szűzlányok szemérmes, szeszélyes szerelme érik, valahol szirom szakad és csíra fakad és zendül az ének, valahol ölelő ölekbe ömlik az élet, valahol csókot vált Élet és Halál, valahol az éhség így kiabál: Tűzkő! Tűzkő! Tűzkő! Asgúthy elbeszéléseinek és hang játékainak nagy része romantikus női líraisággal telített. A pozsonyi Toldy Kör külön füzetben is kiadta Sohasem volt anyám című szentimentális elbeszélését, amely Petőfi Apostolinak hatását tükrözi. Epikai jellemábrázolásai általában túlzottan romantikusak vagy naivan idealisztikusak. Az üres bölcső címen kiadott gyermekmeséi szellemesek, érdekesek, és a gyermekek számára hasznosan érvényesül bennük az írónő 124