Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Merényi Gyula

fokozottabban érző szívéből. Ez a forradalmi hangulat a Csókta lano k végén eleven erővel tör ki. Ismét háború van. Miklósnak — a Csóktalanok főhősének — is be kell vonulnia. „Ha nem találkoztunk volna — mondja szerelmes társának —akkor nem vonulnék be. Habozás nélkül golyót röpítenék az agyamba." Kár, hogy Merényi drámaírói tolla kifáradt... a megoldást egy véletlen golyóra bízza, amely Miklós életét abb an a pillanatban olt j a ki, amikor síkra száll a háború ellen. (Keller Imre) Könyv alakban is ránk maradt drámája, a Korona és dollár a pénz elembertelenítő, elidegenítő hatásával és szerelmi bonyodalmakkal foglalkozik. A darabot a kassai Nemzeti Színházban 1922 áprilisában mutatták be, Faragó Ödön, Főidényi László, Tamási Anna, Homonnai Rezső, Justh Gyula és mások előadásában. A dráma egy tátrai fürdőhelyen játszódik, főhőse egy tőzsdeüzér szépséges felesége. Elza asszony nem szereti férjét, s az nem is tart erre igényt, mert feleséget elsősorban reprezentációs célokra tart. Egy amerikai milliomos úgy akarja megszerezni az asszonyt, hogy tönkreteszi férjét, kimódolja a magyar korona leértékelését. Az asszony küzd a férfiak ragadozó vágya ellen, s egy szegény festőművészben megtalálja igazi szerelmét. A festőművész és az amerikai milliomos összeütköznek, s ez cinikusan beismeri, hogy ő idézte elő a korona katasztrofális romlását, a művész pedig szemére veti: így fest hát a gigászi erőfeszítés, amellyel egy nép talpra akart állni. A szörnyű vagyondézsma, az ezernyi adóprés, a bizalom a gazdag föld erejében, azért lassúdott meg hát végzetesen a vérkeringés egy nép testében. Ezért nem telik hát már ünnepnap sem darabka hús a tisztviselő, a félholt munkás keserű, fekete kenyeréhez, hogy önnek, Hook úr, többje legyen pár százezer dollárral. Mert annyit keresett az üzleten, ugye? A festőművész végül megöli a milliomost, ő maga rendőrkézre kerül, az asszony pedig öngyilkos lesz. A darab tehát tragédia, s a festőművész alakjában a szerző egyes jellemvonásaira ismerünk. Merényi lírájában is megtalálható a tragikus szemlélet, s ez bizonyára Összefügg azzal a ténnyel, hogy beteg, a halál közelségét állandóan érző költő volt. Adyra emlékeztető magyarságverseiben a magyar nemzet sorsát is ilyen pesszimisztikusan, tragikusan ábrázolja. Idézzük A magyar vonat első strófáit: 105