Csanda Sándor: Első nemzedék

A líra - Mécs László

korában nagy hatással volt rá a szlovák néphit is. Szülőföldjére emlékezve mondja: Ott horgásztam gömböstűvel, és vártam a Jezsibabát, hogy megjelen, s szörnyethalok, vagy behúznak a vízi rémek, miket Topelyecnek neveznek ... A vén hegyek, mint bús titánok bámulnak, és közöttük a kísértetrejtő Sztr ásni-ár ok. Most is borzongok, bár tudom, hogy nincsen kísértet, boszorkányok . . . Igen sokszor használja az álomország, álomvirág, mesehinta, csoda kifejezéseket, s költői képei közt is gyakoriak a mesék világát idézők. Első verseskötetét kivéve Mécs lírájának szemléletében a vallás, a metafizika, a misztikum uralkodik, s vele született bohém és csapongó hajlamait erős korlátok közé szorítja eltökélten vállalt papi hivatása. A társadalmi, politikai kérdéseket gyakran igen naivan ítéli meg, mint például a Falurosszá ban : Hajnalodik, harmatozik, mindenkinek hajnalodik: német sógor barázdát vág, gyárat épít, könyvet termel, a cseh szatócs szatócskodik, angol szomszéd kincset vermel, — Magyar János álmodozik: délibáb-paripát nyergel. 1938 után a költő Magyarországon számos hivatalos elismerést és társadalmi funkciót kap, főszerkesztője lesz a Vigilia című katolikus irodalmi folyóiratnak. Ezzel kapcsolatban az Élet és Irodalomban (1966. III. 19-én) azt írják róla: .. .helyet adott nemcsak valóban jeles antifasiszta írásoknak, hanem annak a hírhedt f örmedvénynek, mely magyar írókkal való leszámolást hirdetett meg, csak azért, mert zsidók .. . Magyarországi publicisztikai tevékenységét nem ismerjük, de 1942-ben az Athenaeumnál kiadott Összes verseiben nincsen antiszemita vagy fasiszta jellegű. (Az idézett cikkben a Milo Urbannal való egybevetés sem helytálló.) Igaz, egyetlen vers: a Vigiliában közölt Imádság a nagy lunátikusért (ezt Szalatnai idézi az Irodalmi Szemlében) alapján nem tarthatjuk Mécset antifasisztának sem, de háborúellenes és antimilitarista költeményeket szép számmal írt a második világháború alatt is. Példaként idézzünk a Katonás idő címűből: 101