Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

II. Kisebbségi Golgota

III. KISEBBSÉGI GOLGOTA A magyarok és a németek likvidálásának ördögi terve és kudarcba fulladt véghezvitele Gyönyör József A KASSAI KORMÁNYPROGRAMTÓL A JOGTIPRÓ „BENEŠI DEKRÉTUMOKIG" avagy a magyartalanítás sátáni „forgatókönyve" 1. A csehszlovák állam újjászületése A müncheni egyezmény aláírásával Csehszlovákia sorsa megpecsételődött. Edvard Beneš, akit 1935. december 14-én választottak meg köztársasági elnökké, 1938. október 5-én önként lemondott tisztségéről. Rádióbeszédében még aznap elbúcsúzott a „csehszlovák néptől", október 6-án családjával együtt elhagyta a prágai várat és a dél-csehországi Sezimovo Ústí községbe költözött, majd október 22-én az országot is elhagyta. Londonba repült, hogy — mint maga írta — lehetőséget adjon az új kormánynak az átállásra. A szlovák szeparatisták tevékenysége folytán október 6-án létrejött az ún. Zsolnai Egyezmény, amely a Szlovákia önállóvá válásával kapcsolatos törekvéseket és követeléseket tartalmazta. A prágai kormány ezt a programot október 7-én jóváhagyta. Mindez persze alkotmányellenesen történt, mivel a kormány feladat- és hatáskörébe ilyen tevékenység nem tartozott

1. Ezúttal kinevezte az 74