Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása
I. A magyar- és németellenes diszkrimináció szellemi genezise
3 Sbírka zákonů a nařízení státu československého. Ročník 1920. 135-145. 4 Sbírka zákonů a nařízení státu československého. Ročník 1919. 439-440. 5 Pavel, A.: Pozemková reforma. Přehled činnosti za prvé desetiletí trvání Čsl. republiky 19181928. Zvláštní otisk z publikace Deset let Československé republiky III. Praha 1928. 12.; Faltus, Jozef —Průcha, Václav: Přehíed hospodárskeho vývoja na Slovensku v rokoch 1918-1945. Bratislava 1967. 149. 6 Vö.: Faltus, Jozef — Průcha, Václav: Prehľad hospodárskeho vývoja... i. m. 138. 7 Mit akar az Orsz. Magy. Kisgazda-, Földmíves- és Kisiparos Párt? Barázda, 1920. nov. 7. 1-2. 8 Komáromi: A földreform—törvény. Barázda, 1921. augusztus 7.1. 9 Uo. 10 Politika a földreformban. Népakarat, 1922. február 12. 1. 11 Baranyai Zoltán: A kisebbségi jogok védelmének kézikönyve. Bratislava-Pozsony é. n. 272-274. 12 Az ótátrafüredi ellenzéki gyűlés a magyarság politikai megnyilatkozása. Prágai Magyar Hírlap, 1924. február 10. 1. 13 Brandejs, J.: Kolonizační problém Slovenska. Československý zemědelec, 1924. 24. sz.; Vö.: Faltus, Jozef — Průcha, Václav: Prehlad hospodárskeho vývoja... i. m. 194. 14 Voženílek, Jan: Studie k pozemkové reforme na cukrovarských statcích na jižním Slovensku. Praha 1926.11-13. 15 Daxner, Ivan: Vnútorná kolonizácia na Slovensku. Bratislava 1924. 11-13. 16 Uo. 13. 17 Uo. 32-33. 18 Vyškovský, Karel: Na prahu záverečného období pozemkové reformy. Pozemková reforma. Úřední vestník Státního pozemkového úřadu, 1925. január, 1-4. 19 P.: Kolonizace na Slovensku. Pozemková reforma. Úřední věstník Státního pozemkového úřadu, 1926. augusztus, 102. 20 Voženílek. Jan: Pozemková reforma v Československé republice. Praha 1924. 149—150., 154. 21 Uo. 22 Alapy Gyula: A föld és népünk. Népakarat, 1924. április 20. 5. 23 Petráš, Ján: Dopis z Rakoťašu. Slovenský kolonista, 1923. július 6.1-2. 24 Jócsik Lajos: Idegen igában. Budapest 1940. 100. Matolay Géza AZ ELSŐ VIHARFELHŐK PRÁGA FELETT* Történelmi folyamatok kezdetét legtöbbször éppen olyan nehéz megjelölni, mint befejezésüket. Országokat, világrészeket átfogó eseménysorozatok a múltban gyökereznek, átvonulnak a mán és kiszámíthatatlan távolságra belenyúlnak a jövőbe. A cseh válság kezdetét és végét éppen olyan nehéz megjelölni, mint más történelmi folyamatokét. Ez a válság tulajdonképpen már akkor megkezdődött, amikor a Csehszlovák Köztársaság megalakult. Első szakasza belevész a világháború utáni események lázas kavargásába, azután időről-időre mindig jelentkezik, távoli veszedelmek bizonytalan fenyegetésével nyugtalanítva Európát. Egyre többen akadtak világszerte gondolkozó emberek, akik figyelmessé lettek a mesterségesen összetákolt új állam belső szerkezetének szinte érthetetlenül súlyos hibáira, a csehszlovák egység átlátszó valótlanságára, az elnyomott, kizsákmányolt nemzetiségek ellenállásának fokozódására, a feszült38
