Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

Kiadói jegyzetek

Kiadói jegyzetek 20.1. Ölvedi J. tanúim, forrása: Felvidékünk — honvédségünk. (Trianontól—Kassáig). Szerk. Dr. Matolay G. Bp. 1939. 9—22. 30.1. A neves történész itt közölt írása beépült az Ellenszélben c. kiváló könyvbe, mely 1995-ben jelent meg Po.-ban. 38.1. Dr. Matolay Géza tanulmánya eredetileg az általa szerkesztett Felvidékünk — honvédségünk c. kötetben jelent meg (Budapest, 1939. 23-41.) 49.1. A tanulmány a szerző Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből c. kötetben (Kall. K., Pozsony, 1993) megjelent művének rövidített változata. 62.1. A szerző itt közölt írása részlet A hontalanság évei c. közismert művéből (3. jav., 1. magyarországi kiadás. Bp. 1989.) i "&4,1. Az írás részlet a szerző Terhes örökség című könyvéből. Madách-Posonium. Pozsony, 1994. 108. I. A tanúim, magyar ford, forrása: Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvédelméről 1978—1989. Szerk. Duray Miklós. 2. bővített kiad. Madách-Posonium. 1994. 487—493. 113.1. A Janics-írás a szerző A „kassai kormányprogram" és a magyarság „kollektív bűnössége" c. (1992-ben megjelent) művének egy részlete. 117.1. A Még éltek a holtak c. írás témájáról (a přerovi tömeggyilkosságról) a bp.-i Kapu Filmstúdió dokumentumfilmet készített. A filmet az MTV 1995. aug.-ában mutatta be. A filmben megszólaltatott túlélők és szemtanúk elmondása alapján az esetről 1945 nyarán a přerovi rendőrség jegyzőkönyvet is készített. Az ügyben a vizsgálat meg is indult, ám az 1948. évi kommunista fordulat után Gottwaldék a felderítést meghiúsították. A Vicsotka-írás forrása: Új Kapu, 1990. okt.; a meggyilkoltak névsorát a lap 1995. februári számában tette közzé. 121.1. A cseh történelem és kultúra legjobb német szakértőjének tartott müncheni egyetemi profeszszor általunk közölt művének forrása: Regio (Bp.), 1993.3.107—118. 131.1. Habsburg Ottó írását eredetileg a Torontóban (Canada) megjelenő Magyarság c. lap közölte. (1995. okt. 28.3.) 133.1. B. Doležal idézett tanulmánya több helyen is megjelent. Az itt közölt részi, a bp.-i Valóság c. folyóir. 1995.12. sz.-ból való. 133.1. P. Greguš írásának forrása: Národná obroda, 1994. V. 28. 143.1. A tanulmány első közlésben a Magyarországon megjelenő Valóság c. társadtud. folyóiratban jelent meg — Bp. 1995. 12. sz. 60—76. — Popély: Esterházy 164.1. A „vox humana" költőjének versrészletét a Férfiének c. versvál. alapján közöljük (Bp. 1974.) 164.1. A Szalatnai-írások a szerző Kisebbségben és igazságban c. könyvéből (Po. 1970) valók. 165.1. A „vox humana" örök elkötelezettjének híres esszékiáltványát a Pannónia K. által kiadott Merre vagy Európa? c. könyv (Po. 1994) szövegváltozatában közöljük. 188.1. A Requiem egy országrészért a Ny.-Európában híressé lett könyv szerzőjének itt közölt írásait a Gondolatok a tehervagonban c. könyve (Po. 1993) alapján közöljük. 194.1. Könyvünkben a „beneši dekrétumokat", az SZNT rendeleteket és más jogszabályokat éppúgy, mint az egyéb dokumentumokat többnyire rövidített változatban adjuk közre. 275.1. A Puskás Istvánra vonatkozó kordokumentumokat Koncsol László, a neves pozsonyi író kutatta fel s adja közre, és látta el bevezető eligazítással. 279.1. A dokumentumot elsőként Molnár Imre adta közre, a Regio 1990. 1. számában Emlékirat címmel, bevezető tanulmánnyal. M.I. 1. sz. jegyzetének megállapítása szerint a memorandumot Szalatnai R. szövegezte meg. Három po.-i társával Husák akkori belügyi megbízottnak adták át. A memorandumra sem az SZNT, sem a Megb. Testülete sohasem adott választ. 296.1. A. Hitler beszédéből a Felvidékünk-honvédségünk. (Bp. 1939.31—34.) c. kötetben találhatók részletek. Mi onnét vettük át. Hitler későbbi cselekedeteit természetesen elítéli a kiadó. Ha viszont Benešék 1938-ban teljesítik a német kisebbség jogos követeléseit, valószínűleg nem kerül sor Csehország elfoglalására. 306.1. Az ünnepi beszéd forrása az elnöki iroda levéltára. 307.1. A szerkesztőség kiemelése. 309.1. Az írás szerzője a Szabad Európa rádió munkatársa. 326