Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

megadását. Úgy véltem, hogy legfeljebb 200 000 személlyel kell számolnunk, s így a feltételezett mennyiséget 150 000 fővel léptük túl. Ha meggondoljuk, hogy a mai Szlovákiában 1930-ban 571 988 magyar nemzetiségű személy volt, s ha feltételezzük, hogy csak a magyarok kértek reszlovakizálást, akkor az eredmény szerint a Szlovákiában élő magyarok 61,7%-a kéri a reszlovakizálást. Úgy gondolom, hogy kb. 120 000 magyart telepítünk át Magyarországra^ Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában kb. 100 ezer magyar nemzetiségű személy marad. így ez a magyarkérdés rendezése is lenne. (...) Az a véleményem, hogy a Központi Reszlovakizációs Bizottságnak törölni kell, vagyis nem fogadhatja el legalább 100 000 jelentkező reszlovakizálását. Lehetetlen, s elfogadhatatlan, hogy az olyan kimondottan magyar járások, mint a Galántai, a Vágsellyei, a Királyhelmeci, a Zselízi vagy akár a Tornaijai egyszerre szlovák járások legyenek. 2. Hogy a reszlovakizált tömegeket kulturálisan is befolyásolni tudjuk, szükséges, hogy megadjuk a szlovák nemzetiséget a pedagógusok és a lelkészek 90%-ának. Egyre inkább ez a véleménye az Oktatási és Népművelési Megbízotti Hivatalnak is, mert 2600 pedagógusa hiányzik. A reszlovakizált pedagógusokat át kell helyezni szlovák környezetbe. Ez az állam jelentős anyagi megterhelését jelenti. Véleményem szerint azonban az ügy érdekében ezt vállalni kell. 3. Folyamatban van a Magyarországra kitelepítendő személyek kiválasztása. Ez az akció érthetően pánikot keltett a magyarok között, mivel azokat is érinti, akik már reszlovakizáltak. Felvetődik az a kérdés is, hogy áttelepítsük-e azokat a magyarokat, akik az első köztársaságban a csehszlovák állami eszme érdekében tevékenykedtek, s ezért a magyarok üldözték őket. 4. A dél-szlovákiai zsidó vallású személyek kivétel nélkül reszlovakizáltak. Az a véleményem, hogy azoknak a személyeknek az esetében, akik nem tudnak szlovákul, s érzelmeikben sem azonosulnak a szlovák közösséggel, óvatosan kell eljárnunk, mert nem üldözhetjük őket, nem telepíthetjük ki őket. Ez ügyben interveniálni kell dr. Okáli kormánybiztosnál. 5. A reformátusok kérdése. Sok református vallotta magát szlováknak. Ha a jelentkezésüket elfogadjuk, nehéz helyzetbe kerülünk, mert a lelkészhiány alapján „ de facto" nem tudjuk őket reszlovakizálni. 6. Lehetőségünk van az ún. magyar történelmi nemzet felszámolására Szlovákiában úgy, hogy elfogadjuk a volt magyar uralkodó osztály tagjainak reszlovakizációs kérelmeit, bár itt vagyonjogi problémáink lesznek. Véleményen szerint a kérdés kompromisszummal megoldható. (...) Anton Granatier (Forrás: Vadkerty K.: A rcszlovakizáció) 8. SZÁMÚ DOKUMENTUM A kormány 10. ülésének határozata Szlovák Nemzeti Levéltár — Pozsony Belügyi Megbízotti Hivatal — Titkárság 86. karton, 2/48-sekret Külügyminisztérium, Kabinet Ikt. sz.: 151.063/A/46 Prága, 1946. augusztus 13. Tárgy: A kormány 10. ülésének határozata BIZALMAS! 289