Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

VI. A doukmentumok nem néma tanúk többé

és előnyt jelentsen számunkra az új demokratikus Csehszlovák Köztársaságban. De kérjük azt, hogy igazságosan bánjanak velünk, s a szlovák kormány által elkövetett sérelmeket orvosolják mind az egyének, mind a közösségek tekintetében. Kizárjuk magunk közül azokat a magyarokat, akik Szálasi pártjának voltak követői, és semmi közösséget nem vállalunk sajtóorgánumukkal, a Magyar Szóval. Reméljük, hogy az új, demokratikus Magyarország barátja lesz a hasonló elvekre épülő új Csehszlovákiának. Éppen ezért kérik az itteni magyarok, hogy részt vehessenek az államépítő munkában, s kérik az alkotmányban lefektetett jogaikat. Pozsony, 1945. április 19. Stelczer Lajos, a Magyar Párt igazgatója, Dr. Neumann Tibor ügyvéd, a helyi szervezet elnöke, Garzuly Ferenc agronómus, a párt gazdasági osztályának vezetője, Dr. Czibók János ügyvéd, a helyi szervezet tagja, Peéry-Limbacher Rezső, a Magyar Hírlap szerkesztője, Nyárai-Nemecz Miklós, a Magyar Hírlap szerkesztője, Szalatnai Rezső tanár és publicista, Mayer Imre tanár, a Toldy-kör alelnöke, Lukovich József, a Magyar Néplap szerkesztője (Forrás: Regio, 1990. 1. 115—121.) 4. SZÁMÚ DOKUMENTUM A dél-szlovákiai zsidók memoranduma Mi, (a) Csehszlovákiához csatolt dél-szlovákiai zsidók képviselői, megállapíthatjuk, hogy lelkiismereti kérdésünk állást foglalnunk a világ előtt. Feltárjuk szomorú helyzetünket, látván elkerülhetetlen szükségességét annak, hogy őszintén beszéljünk, egyrészt mivel nem egyeztünk bele, másrészt mert elterjednek a mende-mondák, amelyek alkalmasak arra, hogy becsapják a nagyhatalmakat, kik illetékesek sorsunk felett határozni. Mi Csehszlovákiában az igazi helyzet? Elegendő idéznünk Ferdinand Peroutkának, a kiváló cseh írónak 1945 októberében, a Hlas oslobodených-ben megjelent egyik cikkét, ahol a szerző javíthatatlan antiszemita elnyomást említve megállapítja, hogy a szlovákiai partizánlázadásban a zsidók 20-22 %-ban szerepelnek, míg abban az időben, a nagy összeomlás után, a zsidóknak az aránya nem volt több, mint az összlakosság 0,3 százaléka. A százalék nem emelkedett, mert a német és szlovák katonák 1941-42-es harcában ugyanazok a szlovák katonák, akik ócsárolták a zsidók erőfeszítéseit, megölték, kínozták s elhurcolták őket, a zsidó asszonyokon pedig a legkíméletlenebb erőszakosságokat követték el

1. Peroutka megjegyzi, hogy zsidókból állt a csehszlovák hadsereg 95 %-a Oroszországban, 85 %-a Angliában és 85 %-a Olaszországban. Az oroszországi csehszlovák hadseregnél főleg magyar zsidókról van szó, akiket a magyar hatóságok mint munkásokat a határon foglalkoztattak, így a magyarok megadták nekik a lehetőséget, hogy a határon átszökjenek, míg a Szlovákiából deportált zsidókat a német és szlovák katonák könyörtelenül megölték közvetlenül a frontra való érkezésük után. A nagy duklai csatában, (s) a Beszkidekben két majdnem teljesen magyar zsidókból álló partizán csapat semmisült meg. A politikai érdekből őrizetbe vett foglyok nagy része zsidó volt. A Németország elleni ellenállási mozgalomban a zsidók nagyobb szerepet játszottak, mint számarányuk után várható lett volna. A zsidóknak mindezen érdemei alátámasztották a szlovák állam tekintélyét, és a 283