Edvard Beneš elnöki dekrétumai, avagy a magyarok és németek jogfosztása

II. Kisebbségi Golgota

A vád alá helyezett magyarok száma (13 997) a többiekhez képest óriási volt. A szlovákoké ezzel szemben csak 5083. A népbíróságok 1947. december 31-ig működtek Szlovákiában. S mivel előrelátható volt, hogy a bíróságok 1947 végéig nem tudtak minden ügyet befejezni, a Szlovák Nemzeti Tanács újabb rendeletet

8

5 bocsátott ki, amely szerint a be nem fejezett ügyekben 1948. január l-jétől már a rendes bíróságok járnak el. El is jártak. 1994 JEGYZETEK 1 A kormány feladat- és hatáskörét az Alkotmánylevél 70—84. §-a tartalmazza. — Sbírka..., 1920. évf., XXVI. rész, 262—263.1. 2 Vö.: Vaněček, Václav: Dejiny státu a práva v Československu do roku 1945. 3. kiad. Praha 1975, 449.1. 3 Az 1938. december 15-én elfogadott 330. sz. alkotmánytörvény I. cikkelyének ide vonatkozó része felhatalmazta az elnököt, hogy szükség esetén alkotmánytörvényeket is adjon ki. — Sbírka ..., 1938. évf., 110. rész, 1205.1. 4 Egyes munkatársai azt állították, hogy már akkor így kellett volna aláírnia a táviratokat: A Csehszlovák Köztársaság „második" elnöke. — Beneš, Edvard: Paměti. Od Mníchova k nové válce a k novému vítězství, Praha 1947, 99.1. 5 Beneš, Edvard: i.m., 187-188.1. 6 Vö.: Beneš, Edvard: Šest let v exilu, Praha 1947, 255.1. 7 A legszámottevőbb hazai ellenállási csoportok képviselői 1943 karácsonyán megállapodtak Pozsonyban (Gaj utca 11.), hogy közös politikai vezetést hoznak létre. A „Karácsonyi Egyezmény" négy pontban tartalmazza a Szlovák Nemzeti Tanács feladatait és célkitűzéseit. Szövege kerülő úton 1944. február 27-én jutott ki Genfbe, majd március l-jén Londonba. Edvard Beneš március 4-én vette kézhez. Lényegében egyetértett vele. Vö.: Jablonický, Jozef: Slovensko na prelome, Bratislava 1965,30.1. 8 Vö.: Prečan, Vilém: Slovenské národné povstanie. Dokumenty, Bratislava 1965, 125—126. 1., Jablonický, Jozef: Z ilegality do povstania, Bratislava 1969,203—205.1. 9 A felkelés idejéből megőrződtek a plenáris ülések jegyzőkönyvei a jelenléti ívekkel együtt. Az 1944. szeptember 1-jei alakuló ülés lefolyásáról nem maradt fenn írásos okmány, csupán a jóváhagyott deklaráció és az első négy rendelet. — Vö.: Klimeš a kol.: Cesta ke květnu, Svazek 2, Praha 1965, 719—722. 1.; Slovenská národná rada 1943-1949, Bratislava 1949; Prečan, Vilém: i.m., 390—391.1.; Zbierka nariadení SNR, 1944. évf., 1. rész. 10 Az SZNT jogállását a Május 9-i Alkotmány (az 1948. évi 150. sz. alkotmánytörvény) 96—112. cikkelyei rendezték, majd az 1956. évi 33. sz. alkotmánytörvény, valamint az 1968. évi 143. sz. alkotmánytörvény 102—123 cikkelyei és az 1970. évi 125. sz. alkotmánytörvény. 11 A Manifesztummal plakátok útján és az SZNT sajtóterméke, a Národná obroda első száma révén ismerkedhetett meg a nyilvánosság (1945, február 4.). Később látott napvilágot a Cesta ke květnu, Lidová demokrace v Československu c. kiadványban (Praha 1965, 487. I.), és megtalálható Juraj Purgat Od Trianonu po Košice c. művében (Bratislava 1970,258—267.1.). 12 Az értekezletet 1945. február 28. és március 1. között tartották Kassán. — Pravda, 1945. február 27. 13 Az 1945. február 27—

i 4. sz. rendeletet 1945. március 10-én hirdették ki a hivatalos lapban. — Zbierka nar. SNR, 1945. évf., 1. rész. 14 Az SZNT 1944. szeptember 6-i 6. sz. rendelete. — Zbierka..., 2. rész. 15 Vö.: Gyönyör József: Mi lesz velünk, magyarokkal?, Pozsony 1990,23—27.1. 16 „Trvalo pouhých pět minut." — Laštovička, Bohuslav: V Londýně za války. Zápasy o novou ČSR 1939—1945, Praha 1961, 498—500., 525—538.1.; Purgat, Juraj: i.m., 287—288.1. 17 Vö.: Husák, Gustáv: Svedectvo o Slovenskom národnom povstaní. Második, módosított kiadás, Bratislava 1969,604—605.1. 18 Vö.: Prezident opäť medzi nami, Bratislava 1945, 62—63., 80—81., 126—152., 162—163. 1.; Prog104