Sellyei József: Elfogyott a föld alóla, Pecsétes élet

rozsot, egy esztendőre. Föl kall itt gyújtani ezt az egészet, hogy leégjen egyrakásra. Majd hogyha már új köllene, lemenne a dombról a falu. Ilyen elkeseredett szavakkal mutatta meg magát a bíró a kocsmában. Benne volt a szavaiban minden akarása és útmutatása. Most Bondó Ferkóval való beszélgetésében mondta el s azzal, hogy ugyanakkor sok ember hallotta: szétment a híre a faluban. Megbolygatta a falut a bíró, elmondott szavaival, hogy sejtések, találgatások és megdöbbenések induljanak el az emberek közé. * Beszélgettek az emberek: — Utoljára is fölgyújtassa a falut. — A bíró. — Az hát. — Lerombolódik, mert a bíró új falut akar. Mondták egyes emberek: — Építsen a bíró új házat a domb alatt, hogyha akar. De van-e hatalma rá, hogy minket is rákényszerítsen, hogy az akarata szerint járjunk? JÉs hogy fölpörkölje azt, ami a falut teszi és lekényszerítse a dombról 1 Mondták mások: — Nincsen arra joga, hogy a falunak így diktáljon. A bíró bíró, de a falu meg falu. A bíró a faluért van, hogy képviselje és védje a hatóságok előtt, akik föntről diktálnak, de nem is tudják, hogy kinek. Nem azért van a bíró, hogy leerőszakolja a falut a régi helyéről oda, ahova akarja. 10