Veres János: Életút

Téli rege

Tarka a kert, de elvész a tékozló nyári pompa, görnyedt, de most nem a zsák csutka nyomja, fölfigyel, ha sír a kapu rozsdás sarkvasa: nem a nagyobbik fiú jött haza? Sűrű, sűrű, sűrű ködökből hangok kelnek, a kóclabda a felhőkbe felröpül, két gyerek futkos a kút körül. Hajoljatok a lába elé, harmatos virágok, ne bántsátok, ne zavarjátok, esők, villámok, szelek, ha nem figyel rátok, csak akkor zokogjatok, simogassátok, mint Krisztus-kéz, jó illatok. Ül a lócán, szemének az ég nem felel. Szívében fekete angyal muzsikál, s két rongyos katona énekel. 81