Veres János: Életút

Szikes vidék

MESÉBŐL JÖTTEM Csodáljatok meg mind, kik e derűs tavaszi hajnal kékjébe néztek: lengő köpenyben, sugarak hátán új mesevitéz nyargal közétek. Küldte a Szépség megáldott méhe, életet számára madarak kérnek, megjött vidáman, s beköltözik, lám, gonosz szemekbe haramiának, bátor szemekbe édes testvérnek. Izgága törpék ajkán a harsány kürtök egy percre gőgjüket vesztik, a fénybe velőig belevakulva bújik a vad nép sűrű bokorba, fogukat fenik, körmük növesztik.