Veres János: Életút

Meleg szél

üszkös gerendák alól, Dembinszky-látta csatamezőkről, sötét vár hetvenhetedik szobájából, a Lángokádó Sárkány hegyéről, bölcsőtől, málés táltól, ősi daccal, gyászszínű öltözékben, folyamatosság nemtői, kidolgozott kezű palóc madonnák —jönnek, csak jönnek, áldozati oltáraik — sütőkemencék tüzétől, katonavonatok árnyékából, földönfutók menetoszlopából, fülledt marhavagonokból, sikált asztaltól, fonóból, betegágytól, néma vasvirágok közül; jön a három asszony a dombon a szélben, lehet, hogy ott, ahová mennek, táncoló borotvákból vannak a hidak, jönnek, mint SOS jelzés három betűje. Hunyott szemmel is, fekve is, állva is halálomig látom majd őket, mint mozifilm kimerevített záróképét, mint szénfekete szoborcsoportot. W