Veres János: Életút

Hűség

NYÁR Széles kirakat fénylik, mézszínt visel a város, pávát játszik a sok lány, mellük szememre káros, szoknya hiteget, csábít, bronzban ragyogó orcák, forró sugarak hullnak, roppant katlanok ontják; kapós nagyon a fagylalt, tömény mámorok úsznak, porzsoló aszfalt sürget: indulj mielőbb útnak! Tejszag tódul a boltból, sörhab buggyan a pultra, frissen csobogó vízhez, rétre kerget az utca. Ez sem sarkköri tájék, fojtón szeles a rét is, sáncban, poros út mellett továbbrőfölök mégis, autó süvít el néha, zúgó, suhanó villám, erdő integet feljebb, lombja üde zöld hullám, oldalt fekete szántás, 126